Szakdolgozatomban hibrid afrikai harcsa két ivadéknevelés periódusát hasonlítottam össze. Az 1.kezelésben a lárvákat 28 napig tartottuk, a 2.kezelés során pedig 13 nappal tovább. Az első ivadéknevelés alatt intenzívebben takarmányoztunk. A második ivadéknevelés alakalmával a kannibalizmus csökkentése érdekében nagyobb állománysűrűséget használtuk, illetve a vízminőség javítására békalencsét (Lemna minor) alkalmaztunk. Az első kísérletben a takarmány hasznosítási mutató 0,32 lett, a másodikba pedig 0,43. E mutató alapján az első kísérlet jobbnak tekinthető. Összeségében hasonló volt a takarmányfogyasztás a két kísérletben, de első ivadék nevelési periódusban több, és nagyobb méretű ivadékokat tudtunk előállítani. Homogenitás terén az első kísérlet egyedei bizonyultak jobbnak, ahol az átlag homogenitás 47,41% lett, míg a másodikban a CV% átlaga 58,86%-ot mutatott. Növekedési ütemben szintén az első ivadéknevelési periódus teljesített jobban, ahol képesek voltunk 4,11 g átlagú állományt produkálni. Ezzel szemben 2. kísérlet egyedeinek átlag súlya 3,7 g lett. Kutatásom alapján egyértelműen kijelenhető, hogy a békalencse szignifikánsan csökkenti a víz nitrit és ammónia koncentrációját. A víz ammónia szintje a 1. kísérletben 4,34-szer volt magasabb, a nitrit koncentrációja pedig 10,65-szor volt nagyobb.