A Thesium kernerianum Simonk. lektotipizálása

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBartók, Attila
dc.contributor.authorNegrean, Gavril
dc.contributor.authorSomlyay, Lajos
dc.date.accessioned2021-06-29T11:11:28Z
dc.date.available2021-06-29T11:11:28Z
dc.date.issued2024-04-10
dc.description.abstractThesium kernerianum is an endemic species of the Eastern Carpathians (in broad sense). The paper includes a survey of the discovery as well as the literature and herbarium records of this species. The name is lectotypified, and a few inaccuracies appearing in the literature are corrected.en
dc.description.abstractA T. kernerianum a tágabb értelemben vett Keleti-Kárpátok endémikus növénye (SZÜCS 1943, MORARIU 1952, NEGREAN & DIHORU 2009, HURDU et al. 2012a, 2012b). A szerzők áttekintik a faj felfedezésének történetét, irodalmi és herbáriumi adatait, tipizálják a nevet, és helyesbítnek néhány, a szakirodalomban felbukkant tévedést. Habár a fajt Simonkai még az erdélyi flóraművének (SIMONKAI 1887) megjelenése előtt írta le a Királykőről és a Bucsecsről (SIMONKAI 1886a: 183), újabb források (HENDRYCH 1993, SÂRBU & MITITIUC 1994, NEGREAN & DIHORU 2009), tévesen, a flóraművet tüntetik fel a faj protológusaként. A faj felfedezését követően az 1960-as évekig nem találtak újabb lelőhelyeket a botanikusok, így az a képzet alakult ki, hogy a T. kernerianum csak a Délkeleti-Kárpátok egy-két pontján fordul elő (vö. JÁVORKA 1924–1925, SOÓ 1933, SZÜCS 1943, MORARIU 1952). HENDRYCH (1963) azonban a prágai herbáriumban felfedezett egy példányt, amelyett még 1935-ben, a Dél-Bukovinához tartozó Ráró-hegységben gyűjtött egy cseh kutató. Ez a lelőhely mintegy 250 km-rel északra tolta ki a faj addig ismert areáját. Később néhány ponton előkerült a Csukás-hegységből, a Csalhóból, és a sokáig figyelmen kívül hagyott (vö. MORARIU & BELDIE 1976, DIHORU & PÂRVU 1987) ráró-hegységi adat is megerősítést nyert (SÂRBU & ZÜNDORF 1993). A T. kernerianum jelenleg ismert lelőhelyeit OPREA (2005), CIOCÂRLAN (2009) és NEGREAN & DIHORU (2009), herbáriumi példányait MIHĂILESCU (2001) és NEGREAN & DIHORU (2009) foglalják össze. Kétes és megerősítést igényel a faj Fogarasi-havasokból (nem pontosított lelőhelyről) közölt adata (PUŞCARU-SOROCEANU et al. 1977). A szerzők felsorolják az általuk ismert herbáriumi példányokat (nagyjából gyűjtési időrendben), kiegészítve az eddig nem publikált anyaggal, továbbá a Simonkai originálék alapján lektotipizálják a T. kernerianum nevet. Ezzel a szakirodalomban tévesen közölt (BELDIE 1967, NEGREAN & DIHORU 2009) locus classicus (Bucsecs: Gaura-völgy) is helyesbítésre kerül. A faj tényleges locus classicus-sza a Királykő, ahonnan a lektotípus származik.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationKitaibelia, Évf. 19 szám 1 (2014): Hulják János emlékszám , 69-74
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.17542/
dc.identifier.eissn2064-4507
dc.identifier.issn1219-9672
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jtitleKitaibelia
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319149en
dc.identifier.volume19
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/8975
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectLajos Simonkaien
dc.subjectlectotypificationen
dc.subjectRomaniaen
dc.subjectSantalaceaeen
dc.subjectThesium kernerianumen
dc.subjectSimonkai Lajoshu
dc.subjectlektotipizáláshu
dc.subjectRomániahu
dc.subjectSantalaceaehu
dc.subjectThesium kernerianumhu
dc.titleA Thesium kernerianum Simonk. lektotipizálásahu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
1.24 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Kitaibelia (DE-journals)