A világon egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a rugalmas foglalkoztatási formák, amiből kifolyólag egyre több és több embert fognak atipikus jogviszonyban alkalmazni a jövőben. Így pedig nagyobb számban fogja érinteni a munkaerőpiacon jelen lévőket a hagyományostól eltérő szabályozás is. Ennek következtében aktualitást nyer, hogy foglalkozzunk a témával. A 2012 óta végbement törvényi szabályozások által pedig a jogalkotó is elismerte, hogy fontos az, hogy megvédjék a kiszolgáltatottságtól azon csoportokat, akiket atipikus munkaviszonyban foglalkoztatnak. Szakdolgozatom témájaként ezért, a tipikustól eltérő foglalkoztatási formákat, azon belül is a mnkaerőpiacon népszerűbb megjelenési formáit választottam. Ezen belül, mélyebbre tekintve, dolgozatomban elsőként az atipikus foglalkoztatás alapvető definiálásával és a tipikus foglalkoztatástól történő teljes elhatárolásával foglalkozom. Ezen túlmenően célom választ találni az egyre növekvő népszerűségére, majd egy bizonyos csoportosítást követve bemutatni a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás részletes hazai szabályozását. Jogi szempontból leginkább a Munka Törvénykönyvére, illetve az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében a Szövetkezeti Törvényre támaszkodva igyekszem kitérni a közöttük fellelhető közös jellemvonásokra és célom, hogy segítsem az általam bemutatottakkal azok egymástól történő teljes elhatárolását.