Szakdolgozatom első részében – egyfajta általános részként – azt vizsgálom, hogy milyen összeütközésekbe kerülhet az orvos hivatásának gyakorlása során a büntető törvényekkel. Véleményem szerint dolgozatom csak úgy lehet egész, ha az orvos büntetőjogi felelősségét mind történeti, mind pedig rendszertani kontextusba helyezem. Ezért fontosnak tartottam rávilágítani arra, hogy más jogágak, hogyan tekintenek az orvosi felelősségre, valamint azt, hogy hogyan formálódott a büntetőjogi szemlélet az orvosi tevékenységekkel, vagy az ahhoz kötődő cselekményekkel kapcsolatban. Az orvostudomány invazív beavatkozásokat alkalmaz, amelyek kivétel nélkül diszpozíciószerűek, hiszen illeszkednek a Btk. Különös Részében található valamelyik tényállásába. Diszpozíciószerűek, de nem bűncselekmények, mert az orvos büntethetőségét valamely a Btk. Általános Részében meghatározott büntethetőségi ok kizárja. Ezek a büntethetőséget kizáró okok is elengedhetetlen részét képezik dolgozatomnak. Az orvosi tevékenység gyakorlása során számos bűncselekmény megvalósítható, azonban mind gyakoriságát, mind pedig jelentőségét tekintve kiemelkedik a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, ezért dolgozatom második felében ennek a tényállásnak részletes elemzésével foglalkozom. A témával kapcsolatos bírói gyakorlat bemutatása szintén szerves része a dolgozatnak. Ennek prezentálására 31 bírósági határozatot használtam fel, amelyeknek egy jelentős része elvi jelentőségű kérdésben foglal állást. A témában kifejtett kutatásom is a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéshez kapcsolódik. Ennek során az egészségügyi dolgozó vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket vizsgáltam, érintve a büntetést befolyásoló körülményeket. Arra kerestem a választ, hogy milyen büntetésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, akinek a bűnösségét a bíróság foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében vagy bűntettében állapítja meg.