A korrupció az 1990-es évek elejétől nemzetközi méreteket öltött, ezért a különböző nemzetközi szervezetek fontosnak tartották, hogy egységesítsék a korrupciós bűncselekmények büntetését, szankcionálását. A 1990-es évek közepétől születtek meg azon egyezmények, amelyekhez Magyarország csatlakozott, így hatással volt a Büntető törvénykönyv közélet tisztasága elleni bűncselekmények tényállásainak kodifikálására is. Ezen dolgozat ezt a kodifikációs tevékenységet kívánja bemutatni úgy, hogy közben a különböző nemzetközi – elsősorban természetesen – az Európai Unió irányadó egyezményeit is elemzi. A dolgozat két fő részre tagolható az első részben az Európai Unió korrupció-ellenes egyezményeit dolgozza fel, pl.: Corpus Iuris, Az Európai Közösségek 1995. évi pénzügyi érdekek védelméről szóló egyezménye,Az Európai Unió Korrupció elleni konvenciója,Corpus Juris,Az Európai Közösségek és az Európai unió tagállamainak köztisztviselőt érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. évi egyezmény, Európai Tanács kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről 2003/568/IB alapján.A második fejezet pedig a magyar hatályos szabályozásba enged betekintést(vezstegetés aktív, passzív, gazdasági, hivatali alakzatainak elemzése), de mielőtt a magyar hatályos szabályozás részleteibe merüle a dolgozat, előtte tesz egy kitekintést a Csemegi - kódextől napjainkig történő szabályozás változásainak bemutatására. A dolgozat zárásaként a nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, elemezve az ENSZ, az OECD és az Európa Tanács irányadó korrupció elleni fellépésének eredményeit.