1980 áprilisában szokatlan tanácskozásra került sor a Fiatal Művészek Klubjában: a meghívottak zöme az 1956-ban gyermekfővel eszmélkedő, a rockot és a beatet honosító, "nagy generáció"-nak csúfolt nemzedékhez tartozott, s itt megkísérelte fölmérni az éppen elbúcsúztatott hetvenes évtized kulturális és társadalmi fejleményeit. Az 1968-as remények elhamvadása utáni időszak múlékony és tartós depressziós vonásainak számbavétele kitűnő alakalom volt arra, hogy a tanácskozás résztvevői megfogalmazhassák a maguk magán- és közérzetét, az ország és térség politikai és kulturális állapotát, ill. azt, hogy mit hozhat a jövő. A magnóra vett vitaanyag sok utóbb találónak bizonyult meglátást tartalmaz.