Teaching English for Specific Purposes (ESP) has traditionally been context-driven, focusing on the special field in which the language is expected to be used; needs-responsive, trying to define language learners’ needs and adapt teaching practices to these needs; and finally learner-centred, in a sense that teaching processes and learners activities have been highly influenced by the desired learning outcomes. However, due to recent global changes the conventional ways of teaching have been challenged. The paper lists some of the most intriguing pedagogical challenges for ESP practitioners and also recommends possible solutions to meet them, partly from overviewing related academic literature, partly from successful practical implementations. Pedagogical issues raised by the internationalisation of higher education are also investigated by the author and some preliminary results of empirical research about learning styles are presented.

A szaknyelvi angol (ESP) tanítása hagyományosan kontextus-vezérelt oktatási folyamat, arra a szakterületre összpontosít, ahol a nyelvet később használni fogják; az igényekre-reagáló, amennyiben megpróbálja meghatározni a nyelvtanulók igényeit és ehhez igazítani a tanítási módszereket; valamint tanuló-központú abban az értelemben, hogy a tanulási folyamatokat és a tanulói tevékenységeket nagyban befolyásolják az elérni kívánt tanulási célok. Ugyanakkor a napjainkban bekövetkező globális változások megkérdőjelezik a hagyományos tanítási módszereket alkalmazásának eredményességét. Jelen tanulmány célja, hogy bemutasson néhányat a legérdekesebb kihívások közül, amelyekkel a szaknyelvoktatóknak szembe kell nézniük, valamint lehetséges megoldásokat kínáljon ezek leküzdésére részben a kapcsolódó szakirodalom áttekintésével, másrészt sikeres gyakorlati alkalmazások ismertetésén keresztül. A szerző ezen felül megvizsgálja a felsőoktatás nemzetköziesedésével felmerülő pedagógiai kérdéseket, valamint bemutatja a tanulási stílusokra vonatkozó empirikus kutatása néhány előzetes eredményét.