A vizuális nevelés szerepe az óvodáskorú gyermekeknél, kiemelt szerepben a képességfejlsztés

Abstract

A dolgozat célja, hogy feltárja a vizuális nevelés elméleti alapjait, vizsgálja annak gyakorlati megvalósulását az óvodai nevelésben és javaslatokat fogalmazzon meg a hatékonyabb módszertani alkalmazásra. A téma aktualitását indokolja, hogy a gyermekek egyre több vizuális ingerrel találkoznak a mindennapokban, amely tudatos pedagógiai segítségnyújtást igényel. Illetve, hogy a roma gyermekek és az értelmileg akadályozott gyermekek társadalmi integrációja, az inkluzív nevelése és a hátránykompenzációja fókuszpontjai közé tartoznak. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONAP) is kiemelt fontosságúnak tartja a művészeti nevelést. A vizuális nevelés nemcsak az esztétikai érzék fejlesztését, hanem a kreativitás, az önkifejezés, a finommotorika és a problémamegoldó képesség erősítését is szolgálja. Óvodás korban a gyermekek gondolkodása még erőteljesen konkrét és cselekvéshez kötött, ezért a vizuális tevékenységek, mint például a gyurmázás, kollázskészítés, festés, mintázás vagy konstruálás, lehetőséget adnak arra, hogy élményeiket, belső világukat, érzéseiket képi formában fejezzék ki. Ez az önkifejezés segíti az érzelmi intelligencia fejlődését, oldja a szorongást és növeli az önbizalmat. Az alkotási folyamat során a gyermek saját élményeihez, tapasztalataihoz kapcsolódva hoz létre új tartalmakat.