Dolgozatom célja a Plantago lanceolata in vitro szövettenyészeteinek folyamatos fenntartása, és a legoptimálisabb növekedést eredményező hormon-kombináció kiválasztása. Emellett a Plantago lanceolata szekunder metabolit mintázatát vizsgáltuk, részletesen kitérve a kávésav észterekre (plantamajozid és akteozid), különböző vonalak hatóanyag-tartalmát vetettük össze. Kallusz-szövetnövekedés vizsgálatnál NH4NO3 mentes MS táptalajt különböző hormon kombinációkkal egészítettük ki. Alkalmazott hormon kombinációk: 2,4-D minden esetben 1mg/l és ezt kombináltuk BAP (0,025-0,1-0,2-0,4mg/l) koncentrációkkal. Kávésav-észter meghatározáshoz vékonyréteg-kromatográfiás módszert alkalmaztunk, kvantitatív kiértékelést CP Atlas 2.0 vékonyréteg kiértékelő szoftverrel végeztük. Megtaláltuk a kallusz szövetek legoptimálisabb növekedését eredményező hormon-kombinációt. Összevetve a különböző szerv eredetű kalluszok (gyökér, lomblevél, sziklevél) növekedési mértékét, mind három esetben a legnagyobb növekedést a 2,4-D 1mg/l+BAP 0,025mg/l hormon-kombináció eredményezte. Növekedési indexben kifejezve, mind három kallusz tenyészet esetében meghaladta a 15-szeres súlygyarapodást, a kezdő tömeghez viszonyítva. Legkisebb növekedést a 2,4-D 1mg/l+BAP 0,4mg/l hormon-kombináció eredményezte. Mind két hatóanyagot (plantamajozid, akteozid) jelentős mértékben termelték a vizsgált vonalak. Plantamajozid esetében (0,54-2,74%-os hozamot értünk el, száraz tömegre), akteozid esetében (0,38-1,63%-os hozamot értünk el, száraz tömegre). Plantamajozid mennyisége duplája volt az akteozid mennyiségének.