A dolgozatom fő vonulata a két árvíz bemutatása. A 2006-os tiszai és a 2013-as dunai árvíz esetében is környezeti faktorok járultak hozzá ahoz, hogy ilyen rekordokat döntögető árvíz alakult ki. A tiszai árvíznél a magas vízszint nagy megróbáltatásoknak tette ki a védgátakat, minek következményeképpen számos helyen megbukott a gát védelmi funkciója. A dunai árvíz idején a Budapestet védő gátrendszer kitűnően helytállt. A védelmi rendszer összehasonlításakor Budapest és Szeged védvonalait vetettem össze. Szeged 2006-ban sokkal fejletlenebb volt ezen a téren, mint majd Budapest 2013-ban. A végső összehasonlítási pont a biológiai hatás volt. A legnagyobb károk mindkét esetben a mezőgazdaságban és a vadgazdaságban estek.