„Seb- és munkahelyek” Rövid tanulmány a női stigmák dinamikájáról a munka világában
| dc.contributor.author | Rády, Eszter | |
| dc.contributor.status | igen | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2020-12-11T13:57:58Z | |
| dc.date.available | 2020-12-11T13:57:58Z | |
| dc.date.issued | 2014 | |
| dc.description.abstract | A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a stigma vallási értelemben szentek és aszkéták testén támadt sebhely, ami Krisztus sebeinek megfelelő helyeken jelennek meg. Második helyen történelmi jelentése szerepel, vagyis rabszolga vagy elítélt testére nyomott bélyeg. Harmadik jelentése a szociálpszichológiai értelemben vett magyarázat, a legáltalánosabb értelemben vett szégyenbélyeg. A szociológiai terminusok közé Durkheim (1895) emelte be és a stigmatizálást úgy említi, mint a társadalom alapvető működési és védekezési funkcióját a devianciával szemben. A 20. században Goffman (1963) úgy gondolkodik a stigmatizálásról, mint társadalmi reakcióról, amely rontja a „normális” identitást. Ennek a hatásnak az érvényesülése jelenik meg a Goffman-féle fogalmi leírásban Goffman (1963) véleménye szerint a stigmák három típusba sorolhatóak témájuk alapján. A három típus (a testi, a jellembeli és a származási stigmák) azonban ritkán jelenik meg önmagában. Látszólag nagyon különböző tartalommal rendelkeznek a típusok, mégis könnyen összemosódhatnak, például a származási stigmák mellé könnyen jellembeliek kapcsolódhatnak. | hu_HU |
| dc.identifier.issn | 2063-6415 | |
| dc.identifier.issue | 2 | hu_HU |
| dc.identifier.jtitle | Metszetek | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/299544 | |
| dc.identifier.volume | 2014 | hu_HU |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.cc | CC BY-NC-ND 4.0 | |
| dc.rights.uri | https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/ | |
| dc.subject | „Seb- és munkahelyek” Rövid tanulmány a női stigmák dinamikájáról a munka világában | hu_HU |
| dc.title | „Seb- és munkahelyek” Rövid tanulmány a női stigmák dinamikájáról a munka világában | hu_HU |
| dc.type | article |