Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogyan állítható szembe és miként magyarázható a XX. század elején, valamint az elmúlt évtizedekben létrejött multinacionális vállalatok nemzetköziesedése. A dolgozatom témájául szolgáló két nagyobb vállalattípus tehát, a hagyományos multinacionális vállalatok és a többnyire periferikus térségekből származó, úgynevezett későn érkező vállalatok. Az elméleti áttekintés alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a hagyományos multinacionálisok - mint az IBM - a monopolhelyzetük fenntartása, valamint a már megszerzett erőforrások és képességek továbbfejlesztése és kombinálása miatt kezdenek tevékenységeik nemzetközi szintű kiterjesztésére. A későn érkezők esetében, ugyanakkor éppen az IBM-hez hasonló, már hatalmon lévő multinacionálisok tevékenységei által gerjesztett globalizációs folyamatok szolgálnak a nemzetözi terjeszkedés lehetőségeként, amely számos esetben a vállalat életbenmaradásának egyetlen lehetséges útja. Az ilyen, későn érkezőknek nevezett vállalatok nemzetközi piacra lépésének folyamatát az Acer vállalatcsoport példáján keresztül mutatom be részletesebben, amely képes volt stratégiai és szervezeti innovációk révén a hatalmon lévő versenytársainál meglehtősen gyorsabban elérni a globális lefedettséget. Végül, kitérek az Acer és hozzá hasonló fiatalabb vállalatok nemzetközi sikerének jelentőségére, napjaink új, nemzetköziesedni kívánó vállalatainak szempontjából is.