A római kori Carnuntum a Borostyánút dunai határátkelőjénél, a mai alsó-ausztriai Bad Deutsch-Altenburg és Petronell-Carnuntum területén feküdt. A város nemcsak Pannonia superior helytartói székhelye, s ez által a tartomány igazgatásának központja, hanem a közép-dunai határszakasz egyik legfontosabb katonai támaszpontja is volt egyben. A 19. század közepe óta lezajlott ásatásoknak köszönhetően számos feliratos kőemléket ismerünk Carnuntumból, melyek jelentős része – például a több mint hatszáz előkerült sírfelirat kétharmada – katonákhoz köthető. Szakdolgozatomban ezen, a város római kori történetének már a kezdeteitől fogva ránk maradt feliratok alapján próbálom bemutatni a városban megfordult katonák vallásosságát. A Carnuntumban tartózkodó alakulatok tagjai által hátrahagyott emlékek mellett, vizsgálat alá vontam azoknak a katonáknak a városban állított feliratait is, akik másutt állomásozó csapathoz tartoztak. A feliratok feldolgozása során a következő kérdésekre próbáltam választ adni. Milyen típusú vallásos feliratokat hagytak hátra a katonák? Mely istenek jelennek meg rajtuk? Hogyan fejeződik ki a birodalom és a császár iránti lojalitás? Mely háborúhoz kapcsolódó istenségek szerepelnek a feliratokon? Hogyan jelenik meg a kisebb-nagyobb egységekhez való kötődés? Hogyan tükröződnek a vallási fejlődési tendenciák, például a misztériumvallások elterjedése? Milyen túlvilágra vonatkozó ábrázolások tűnnek fel a síremlékeken? Van-e összefüggés a rang illetve beosztás és a kultusz között? Milyen kapcsolatok mutathatóak ki a katonák származása és a kultuszok között?