Napjaink városfejlesztési stratégiájában egyre kiemeltebb szerepet tölt be a fenntartható, élhető város kialakítása. Ennek egyik kiemelt eleme a városban található zöldfelületek védelme, illetve minél nagyobb arányú növelése. A dolgozat kitűzött célja Kecskemét zöldinfrastruktúra vizsgálata, fejlesztése. Ennek első lépéseként a zöldfelületek hosszútávú változás-vizsgálatához a városra optimalizált metodika került kialakításra Sentinel-2 műholdképekből származó NDVI alapú zöldfelület-intenzitás alapján. A becsült zöldfelületi kiterjedés alapján kimutatásra kerültek az azokat érintő jelentősebb változások. A zöldfelületek területi kiterjedésének vizsgálata elkészült ingatlannyilvántartási és a szabályozási tervben rögzített övezeti besorolás alapján is. Az övezeti besorolás alapú változások vizsgálata emellett összevetésre került a helyi építési szabályzatban rögzített és előírt zöldfelületi mutatókkal. Az eredmények alapján javaslatok kerültek megfogalmazásra a helyi építési szabályzat vonatkozó részeinek módosítására. A zöldterületek vizsgálata során, annak területi elhelyezkedése, valamint a mintaterület népességadatainak felhasználásával felülvizsgálatra került a hatályos szabályozási terv. A népességadatok alapján kimutatásra került a lakosság azon része, akik nem rendelkeznek elérhető zöldterülettel a lakóhelyük közelében. Az ellátottság javítása érdekében új zöldterületek kerültek kijelölésre, melyhez felhasználásra kerültek az ingatlan-nyilvántartási adatok, valamint a zöldfelület-vizsgálat eredményei is. A tervezett zöldterületek hozzájárulnak a város biológiai aktivitásértékének növekedéséhez, ezáltal a környezetpolitikában meghatározott célok eléréséhez is. A hatályos és a tervezett zöldterületekkel együttesen a cél, hogy minél nagyobb arányú népesség rendelkezzen elérhető zöldterülettel, ami egy jelentős előrelépés ezen közszolgáltatás tekintetében. A hatályos és a tervezett zöldterületekre egy üzemeltetési vizsgálat is elkészült, hiszen fontos szempont egy város esetében a közszolgáltatásokra fordítandó költségek optimalizációja. Az elemzés során elsősorban a zöldterületek elérési ideje, az ahhoz kapcsolódó útvonalak, valamint az ezekhez szükséges költségek kerültek meghatározásra összesen 6 szcenárió tekintetében. Az egyes változatok esetében további alközpontok kerültek kijelölésre az eddigi központ mellé. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az üzemeltetési költségeket hatékonyan tudja csökkenteni az alközpontok létrehozása, ugyanis jelentősen mérsékelhetőek az elérési utak, illetve az ahhoz kapcsolódó idő és költségek. Ezen felül az anyagi ráfordítások csökkentése mellett egy hatékonyabb munkaidő-kihasználást is eredményezhet.