Irodalmi adatok felhasználásával részletesen elemeztem, hogy a különböző gyógyszeres kezelések, ill. patológiás változások milyen mértékben befolyásolják a fogászati gyakorlatban a lokálanesztetikumok hatásának fokozására alkalmazott adrenalin vazokonstriktor hatását. Megállapítható, hogy az alfa-adrenerg receptor blokkolók gátolják ezt az effektust, míg az adrenerg neuron blokkolók és a béta adrenerg receptor gátlók- különböző mechanizmusokon keresztül- erősíthetik a vazokonstriktor hatását. Ezt a vazokonstriktorok adagjának a meghatározásakor feltétlenül figyelembe kell venni. Különös figyelmet érdemelnek a pszichiátriai gyakorlatban alkalmazott antipszichotikumok. Mérsékelni kell a típusos- és atípusos antipszichotikumok alfa-receptor-blokkoló hatását, míg a depressziós betegek kezelésében használt triciklikus antidepresszánsok és MAO-A bénítók esetében gondolni kell az exogén módon alkalmazott adrenalin erősen felfokozott hatására, amely a helyi érzéstelenítő hatás effektivitásában is érvényesülhet.