Mesterségesen indukált mutáció hatása a napraforgó egyes értékmérő tulajdonságaira

Abstract

Az élelmiszer-előállítás, mint kulcsfontosságú ágazat folyamatosan a figyelem középpontjában állt, amely napjainkban különösen nagy figyelmet érdemel. A termésbiztonság, amely napjaink egyik legfontosabb agrárstratégiai célkitűzése, a globális környezeti problémák – mint a klimatikus extrémitások, túlnépesedés vagy édesvízkészletek csökkenése - tükrében különösen nehezen biztosítható. Ezek a kihívások gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat követelnek az agráriumtól, amely igen jelentős mértékben függ növénynemesítés hatékonyságától. A változó világ igényeinek kielégítése érdekében a növénynemesítők igen jelentős eredményeket értek el egyebek mellett a napraforgó nemesítés területén is, de a fokozódó elvárások miatt további kutatásokra van szükség. Dolgozatomban a napraforgó nemesítésének egy igen sajátos területével foglalkoztam, amelynek keretein belül mesterséges mutagének által létrehozott mutáns populációk változásait vizsgáltam a kontroll csoportra jellemző paraméterekhez viszonyítva. Vizsgálataimat mutáns M1 és M2 populációkra vonatkozóan végeztem el. A kísérletes munka során külön figyelmet fordítottam a letalitási és mutáció ráta a meghatározására, a fajra jellemző UPOV tulajdonságlista morfológiai paramétereinek változására, illetve a bizonyos értékmérő belső tulajdonságok változásaira. Kutatómunkám eredményeképpen megállapítást nyert, hogy az igen jelentő letalitási hányados mellett a mutációs ráta is igen magas volt, amely mind a morfológiai, mind a belső tulajdonságok vonatkozásában minden kétséget kizáróan igazolható volt. A munka során azonosított pozitív mutációs eredményeket mutató resztorer vonalakat öntermékenyítését követően nemesítési célú populációkat állítottam elő, amelyek további kutatási és nemesítési munkák alapja lehet.