Hazánkban az állattartás során keletkező állati trágya az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa alapján a mezőgazdasági hulladékok közel 90%-át teszi ki. A nagy mennyiségű trágya deponálását csökkenteni szükséges további ártalmatlanítással. Utóbbira egyik leginkább releváns módszer a komposztálás. A japán fejlesztésű Hosoya technológia egy jó alternatívát jelent a keletkező baromfitrágya mennyiségének kezelésére. Fő célom volt, hogy megállapítsam, hogy a Hosoya kádban milyen anyagátalakulási folyamatok játszódnak le, annak érdekében, hogy a későbbiekben a termék minőségét szabályozni tudjuk. A hőmérséklet- és nedvességtartalom tekintetében a fermentáló kád két fő részre (heterogén és homogén) osztható. Megállapítottam, hogy az egyszeri nedvesítés hatására a nedvességtartalom drasztikusan lecsökken a beállítástól számított átlagosan 10 m-en belül az optimális 40 m/m%-ról 25-30 m/m%-ra, amely arra enged következtetni, hogy az egyszeri nedvesítés a komposztálási folyamat szempontjából nem megfelelő technológiai megoldás. A hőmérséklet hossz- szelvényben való alakulásánál a külső és belső rész – középső részhez képest- alacsonyabb hőmérséklete, a kád falának hűtő hatásával, illetve a környezeti hőmérséklettel magyarázható, azonban a mikrobiológiai folyamat bontási karakterisztikája azonos. Emellett bizonyítottam, hogy a hőmérséklet és a nedvességtartalom, szoros korrelációt mutat egymással. Igazoltam a keverőszerkezet ammónia nitrogénre való hatását, ugyanis a kapaszerkezet adott pozíciójánál az ammónia nitrogén tartalom helyi minimum értékeit figyeltem meg, amelynek oka, hogy a keverés hatására az ammónia az anyagból könnyebben elillan. A további nitrogénformák, illetve a szervesanyag tartalom vizsgálata során megállapítottam, hogy a betárazott anyag heterogenitása miatt a jelleggörbék alakja ingadozó volt, azonban alapjában véve csökkenő tendenciát mutattak.