Egyszerűsített éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat turisztikai célú kerékpárút vonatkozásában Solt és Akasztó között
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Az éghajlatváltozás napjaink egyik legmeghatározóbb globális folyamata, amely nem csupán a természeti rendszerek működését alakítja át, hanem közvetlen és közvetett hatást gyakorol az épített környezetre is (1). A hőmérséklet-emelkedés, a szélsőséges csapadékesemények gyakoribbá válása, az aszályos időszakok hosszabbodása, valamint az egyre intenzívebb viharok és hőhullámok fokozott terhelést jelentenek a települési és térségi infrastruktúrára (1). Az éghajlati szélsőségek következtében az infrastruktúra sérülékenysége növekszik, ami nemcsak fizikai károsodásban, hanem gazdasági veszteségekben és működési zavarokban is megnyilvánulhat (1). Az éghajlatváltozási reziliencia fogalma ebben az összefüggésben az infrastruktúra azon képességét jelenti, hogy ellenálljon a szélsőséges eseményeknek, tudjon alkalmazkodni az üzemeltetése a megváltozó környezeti feltételekhez, valamint viszonylag könnyű legyen helyreállítani működését káresemények után (2). A reziliencia nem kizárólag műszaki kérdés, hanem komplex rendszerjellemző, amely magában foglalja a tervezési paramétereket, az anyaghasználatot, a vízgazdálkodási megoldásokat, az üzemeltetési gyakorlatot, valamint a területfejlesztési és környezetpolitikai keretrendszert is (3). A Solt és Akasztó közötti kerékpárút-szakasz vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy egy konkrét, vidéki lineáris infrastruktúra példáján keresztül elemezhetővé váljon a klímaváltozási kitettség és az alkalmazkodási potenciál. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy az adott infrastruktúra milyen mértékben felel meg a hosszú távú éghajlati kihívásoknak, valamint milyen beavatkozások járulhatnak hozzá a reziliencia növeléséhez. A dolgozat hozzájárulhat a vidéki közlekedési infrastruktúra éghajlat-adaptációs szemléletű értékeléséhez, és alapot szolgáltathat olyan tervezési és fenntartási irányelvek kidolgozásához, amelyek a jövőbeni fejlesztések során figyelembe veszik a változó klimatikus feltételeket.