A hazai táplálkozásban betöltött szerepénél fogva a tehéntej meghatározó jelentőségű. Amíg a juhtejből főleg külpiacra kerülő sajtokat gyártanak, addig a kecsketejből helyi igényeket elégítenek ki, de megjelentek és kuriózumoknak számítanak egyes, színvonalas kereskedelmi egységekben kapható kecskesajtok és kecsketejből készített más termékek. A gyártók és a fogyasztók részéről igényként fogalmazódik meg a hazai tejelő állataink tápértékének összehasonlítása, értékelése. A szakirodalmi áttekintésben a kecske- és a tehéntej tejalkotórészeinek összehasonlításával, elemzésével foglalkozok, táplálkozás élettani szempontból. Irodalmi adatok segítségével bemutatom a tehén- és kecsketej makroösszetételét és energiatartalmát, a fehérjeösszetételében megnyilvánuló különbségeket, az aminosav-, zsírsav-, makro- és mikroelem tartalmat, a vizsgált állatfajok tejének biológiai értékét. Majd általánosságban kitérek a sajtok fontosabb összetevőire, mivel a kísérletemben a kiinduló tej végterméke a sajt lesz. Jórészt hazai mérések eredményeire támaszkodva vizsgáltam az egyes komponenseket. Induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel vizsgáltam a tehéntej és a kecsketej makro- és mikroelemtartalmának a változását a lágysajtok gyártástechnológiája során. Vizsgálatomhoz egy hajdúsági magánvállalkozás kisüzemének a tehéntejét és kecsketejét használtam fel, melyek különböző technológiai lépéseknek lettek alávetve. Célom az, hogy bemutassam az egyes technológiai kezelések, hogyan hatnak az ásványi anyagokra és nyomelemekre, és ezek az összetevők hogyan változnak a kiindulási alapanyagból a késztermékig, valamint koncentrálódásuk arányát a fő- és melléktermékekben, mind a kecske- és tehéntejben.