Munkám témáját a Csepel-sziget területén élő görögkeleti vallású lakosok védszentünnepei, valamint az azokkal kapcsolatos néphagyományok szolgáltatják. A Csepel-sziget ortodox vallású lakóinak nagy része szerb nemzetiségű, kisebb része pedig bolgár. A szocializmus időszakában a szigetre költözött oroszok és a görögök száma mára már alaposan megfogyatkozott. Önálló identitásuk megőrzésének érdekében rendkívül fontos ápolniuk vallási néphagyományaikat, mivel ezek különböztetik meg őket a környezetükben élő más, főként magyar nemzetiségű lakosoktól. A szerb nyelvben a védszentünnepeket Slavaknak nevezik. A család védőszentjének ünnepét, a pátrusnapot általában Slavanak, Krsna Slavanak, vagy Krsno Imenek hívják. A búcsú szerbül Crkvena Slava, míg az iskola védőszentjének ünnepe Školska Slava.