Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 53)
Tétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlata (1853-1861)(2019) Szabó, Zsanett; igenAz alábbi tanulmány keretében a neoabszolutizmus idejében működő Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlatát kívánom bemutatni. Ebben az időszakban hazánkban az osztrák büntetőtörvénykönyv volt hatályban, így kutatásom elsődleges szempontja, hogy a törvénykönyv rendelkezései hogyan érvényesültek a gyakorlatban. Másrészt olyan kérdésekre igyekszem választ adni, hogy mely bűncselekmények fordultak elő a leggyakrabban, melyek voltak a leggyakoribb elkövetési módok, mi jellemezte az elkövetői képet, és végül, hogy milyen mértékű büntetések kerültek kiszabásra a megjelölt időszakban.Tétel Szabadon hozzáférhető Nyírbogát lakosságának sportérintettség vizsgálata(2017) Pfau, Christa; Bács, Zoltán; Szabados, György Norbert; igenA sportérintettség nemcsak a sportolókat, hanem a sporteseményekre nézőként részt vevőket és médián keresztül érintetteket is vizsgálja. A vizsgálatban a sporttal közvetlen és közvetett kapcsolatot különítettünk el. Közvetlen kapcsolatnak tekin-tettük, ha az egyén sportol vagy foglalkozik a sporttal. Többféle módszerrel közelí-tettük meg a témát. Nyírbogát lakosai között kérdőíves vizsgálatot folytatunk és több célzott interjút készítetünk. A kutatás célja, feltárni és bemutatni a község közvetlen és közvetett kapcsolatát a sporttal, a válaszadók attitűdjét a spottal kap-csolatban. Választ kerestünk arra, melyek a legkedveltebb sportágak, klubcsapatok és sportolók. Külön vizsgáltuk a sporteseményekre kilátogatók véleményét a kü-lönböző sportszolgáltatásokkal kapcsolatba. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a válaszadók és interjú alanyok nagyobb százalékának pozitív az attitűdje a spottal kapcsolatba, a sport elkötelezettjei. A szurkolóknak a legfontosabb tényező a sporteseményeken megfelelő körülmények biztosítása és a megfizethető belépő.Tétel Szabadon hozzáférhető Észrevételek a jogos védelem újraszabályozásához(2017) Deák, Viktória; igenTanulmányomban a jogos védelem szabályozásában bekövetkező változásokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva a szituációs jogos védelem intézményének vizsgálatára, és ezzel összefüggésben az elhárításhoz szükséges mérték túllépésének kérdésére. Ennek során elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen változásokat eredményezhet a szituációs jogos védelem intézményének törvénybe iktatása. Mivel e tekintetben kialakult ítélkezési gyakorlatról még nem beszélhetünk, ezért a kérdés megválaszolása érdekében átvizsgáltam a Debreceni Ítélőtábla jogos védelem tárgyában 2006. óta hozott anonimizált határozatait. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatálya alatt született ítéletek esetén azt vizsgáltam, hogy változatlan tényállás mellett, eltérő döntést eredményezne-e, ha nem a régi, hanem az új Btk. és a 4/2013. BJE alkalmazásával hozna határozatot a bíróság. Mindezek után pedig – figyelemmel az új Btk. alapján hozott ítéletekre is – levontam következtetéseimet arra vonatkozóan, hogy jogosak-e a megdönthetetlen vélelem felállításával kapcsolatos aggályok, illetve, hogy valóban alkalmas lehet-e az új szabályozás a joggal való visszaélésre.Tétel Szabadon hozzáférhető Vas és Zala megyei helynévföldrajzi térképlapok statisztikai alapú összevetése(2017) Ditrói, Eszter; igenA különböző tájak helynévkincsének rendszerszerűsége már elfogadott tételnek számít a névtani szakirodalomban.1 Ezt a fajta rendszerszerűséget semmiképpen sem értelmezhetjük a magyar nyelvterület egészére nézve egységesnek, hanem csupán egy-egy táj névrendszeréről beszélhetünk. Ez utóbbi gondolat előrevetíti a névrend-szereket meghatározó helynévadási minták területi differenciáltságát. A helynévi lexémákban, még inkább a mikrotoponimák struktúrájában fellelhető különbségek összessége pedig a névjárások gondolatát vetítik előre.2 Ennek a gondolatnak az elméleti alapjait már több tanulmányban is megfogalmaztam,3 éppen ezért erre nem térek ki részletesen. Mintegy továbbgondolva azonban ezeknek az írásoknak a hoza-dékát, jelen tanulmányban arra vállalkoztam, hogy két nagyobb megye helynévadási mintáit egy mátrix alapú statisztikai módszerrel összevessem, s az így esetlegesen kirajzolódó névföldrajzi tájakat bemutassam.Tétel Szabadon hozzáférhető A Gyulai Királyi Törvényszék büntetőjogi gyakorlatának statisz-tikai elemzése 1900-tól 1930-ig(2017) Gyurkó, Brigitta; igenTanulmányomban a Gyulai Királyi Törvényszék büntetőjogi gyakorlatának statisztikai elemzését végzem. A kutatásom alapját a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának 1900-tól 1930-ig terjedő időszakát magába foglaló ítéletek képezik, összesen 6 doboznyi iratanyag. Először egy rövid kitekintést teszek az előzményekről, a bűnözésről általában, majd néhány szó erejéig a válság követezményeiről szólók, hiszen a gazdasági világválság nagyban hozzájárult a bűnözés és a bűncselekmények számához és típusához. Ezt követően a királyi törvényszékekkel foglalkozom általában, mivel az ítéletek amelyeket feldolgoztam törvényszéki határskörből kerültek ki. Végezetül tanulmányom legnagyobb részét a jogesetek elemzése képezi. Abból kiindulva, hogy az általam meghatározott korszak társadalmi problémáinak következményeként a lopások vannak a legnagyobb számban, így egy nagyobb hangvételű szerepet kapot. A lopások után ismertetem a magzatelhajtás és az emberölés tényállását, amelyeket szintén konkrét levéltári példákkal teszek megfoghatóvá. A tanulmányt az erőszakos nemi közösülés bűncselekményével zárom.Tétel Szabadon hozzáférhető A királyházai Nyalábvár(2016) Mihók, Richárd; igenAz 1241-es mongol-tatár betörést követően, Magyarország területén megkezdődött a kőből készült várak építése. A határterületeken elterülő vármegyék stratégiailag fontos pontjain sorra épültek fel az új erődítmények. A határvédő funkciót betöltő várak egyike volt a Nyalábvár. A Királyháza mellet elterülő magányos dombtetőn egykor oly impozánsan álló vár volt Ugocsa vármegye és a Tisza felső folyásának egykori legfőbb védelmezője. Visk várának elpusztulása után, mikor még a Huszt vára fel sem épült, a tiszai hajózás és főképp a só szállítási útvonalának védelmét és ellenőrzését Nyalábvár töltötte be. Királyháza a gyepűvonal mentén helyezkedett el, és földrajzi helyzetéből adódóan, a Toronyai-hágó irányából a Nagyág folyó mentén érkező ellenséget a Huszti-kapunál sikeresen meg tudta állítani. A másik fontos célja a Tisza felügyelete volt, ami a vártól 300–400 méterre található. Ugocsa vármegye közigazgatási egységként, eme korai szakaszban kezdett el kiformálódni. A királyi hatalom gyakorlásához szükségessé vált egy erős vár megépítése, ami egy biztos központot jelenthetett.Tétel Szabadon hozzáférhető Teljesítménymenedzsment-fókuszú társadalmi innováció a közszférában(2019) Kucsma, Daniella; igenManapság egyre jelentősebb szerepet kap a teljesítménymenedzsment minden vállalat, szervezet életében. Kutatásom elsősorban a közszolgáltató szektorra fókuszál, hiszen ezen a területen is meg kell felelni számos elvárásnak mind a szervezet érdekeinek, mind a vevők igényeinek vizsgálatakor. Napjainkban a társadalmi innovációs tevékenységnek is jelentős szerepe van, hiszen minden közszolgáltató vállalat szeretne olyan szolgáltatást nyújtani, ami a társadalom elvárásainak megfelel, illetve olyan fejlesztéseket bevezetni, ami a köz érdekeit képviseli. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért jó, ha egy közszolgáltató szervezet társadalmi innovációs tevékenységet folytat és ez hogyan lehet hatással a szervezet teljesítménymenedzsment rendszerére. A válasz erre a kérdésre egyszerű, hiszen versenyképességet, hatékonyságot, olcsóbb szolgáltatást és társadalmi kohézióerősítést eredményez. Azonban érdemes azt is megvizsgálni, hogy ezen elemek beépítése mellett hogyan lehet a szervezet teljesítményének mérhetőségére is összpontosítani,. Munkámban megjelenik, hogy milyen teljesítménymenedzsment módszerek vannak és melyik az, amit a vizsgált egészségügyi szervezetek a gyakorlatban alkalmaznak. A fő célom ezen területek vizsgálatával, hogy közelebb kerüljek az általam megfogalmazott kutatási kérdések tisztázásához, ami a közszolgáltató szervezek teljesítménymenedzsmentjéhez kapcsolható elsősorban.Tétel Szabadon hozzáférhető Az élet elleni bűncselekmények a Csemegi-kódex tükrében(2017) Gaál, Szilvia; igenKutatásom során a 20. század első harmadában a régióban elkövetett egyes élet elleni bűncselekmények dogmatikai kérdéseire igyekeztem választ találni. Vizsgálódásom alapját a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának VII. 2/b állagába tartozó esetekből megismerhető ítélkezési gyakorlat képezte, amelyet az 1878:V. tc. normaszövegének rendelkezésit alapul véve értelmeztem. A vonatkozó peranyagot bűncselekmény típusonként dolgoztam fel, különös hangsúlyt fektetve az emberölés alap- valamint minősített és privilegizált eseteinek elemzésére. Az esetek feldolgozása során különös tekintettel voltam az elkövető személyes körülményeire, az indító tényezőkre, illetve az elkövető és sértett viszonyára. Úgy vélem ennek kiemelkedő jelentősége van az élet elleni bűncselekmények vizsgálata körében, mert bár minden bűncselekmény elítélendő, az emberi élet kioltására irányuló cselekmények az embertől elképzelhető legszélsőségesebb, a közerkölcs számára is elfogadhatatlan tettek. Ezeket pedig csak akkor érthetjük meg igazán, ha részletesen tanulmányozzuk a vádlott helyzetét, személyes körülményeit, lelki állapotát, hiszen csak ezek ismeretében világosodhat meg, hogy mi indította az egyént egy embertársa megölésére.Tétel Szabadon hozzáférhető Bacsó Jenő gondolatai a végrehajtási eljárásjogról(2017) Ferenczy, Áron; igenBacsó Jenő a magyar polgári perjog egyik kiemelkedő alakja volt Plósz Sándor, Magyary Géza, valamint Fodor Ármin mellett. Bacsó Jenő életét a polgári per természetének a részletes és mélyreható vizsgálatának szentelte, azonban óhatatlanul elmélyedt olykor a polgári perjog más alapintézményeiben is. A „Végrehajtási eljárásjog tankönyve” egyike ilyen műveinek, amely kiemelkedő műgonddal készült az akkori joghallgató ifjúság részére. Bacsó Jenő mindezek mellett a Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik legkiemelkedőbb tanára volt, aki 1914-től egészen 1949-ig tevékenykedett az egyetemen.Tétel Szabadon hozzáférhető Kecsketartás, kecsketejtermelés, kecsketej-termékek jelentősége, fogyasztása regionális kitekintéssel(2019) Csapó, Zsolt; Csapóné Riskó, Tünde; igenA kecsketej termelés dinamikus és folyamatosan bővülő ágazat, ami meghatározza emberek száz millióinak életét. A kecsketejet és a belőle készített sajtot tisztelték már az ősi Egyiptomban is, feltehetően elhelyezték ezeket az élelmiszereket az egyéb kincsek mellett egyes fáraók temetkezési helyein is. A kecsketej és az abból készült tejtermékek több szempontból is jelentős szerepet töltenek be a humán táplálkozásban. A fejlődő országokban az éhező, alultáplált emberek inkább kecsketejet fogyasztanak, mint tehéntejet. A kecsketej alkalmas egyes egészségügyi problémák kezelésére. Számos fejlett országban vannak folyamatosan bővülő piaci részesedéssel bíró ínyenc és egészségtudatos fogyasztók, akiknek a gasztronómiai igényeit hivatott kielégíteni a kecsketej és az abból készült termékek. Tanulmányunk célja szekunder források segítségével áttekinteni a (tejelő) kecsketartás, kecsketej termelés és fogyasztás regionális alakulását, valamint a kecsketej és az abból készült termékek táplálkozás élettani hatásait.Tétel Szabadon hozzáférhető A migráció befolyásoló szerepe a helynévrendszerek területi differenciáltságában(2016) Ditrói, Eszter; igenA helynévrendszer tanulmányozásakor minden esetben csupán egyes vidékek névrendszeréről beszélhetünk, minthogy minden toponímiai rendszer territoriális: azaz egy-egy vidék névkincse önmagában véve is rendszert alkot. A helynevek típusai között ráadásul időben és térben akár nagyfokú eltérések is mutatkozhatnak: azaz a kronológiai különbségeken túl különbözhetnek a típusok vidékenként is: például egy-egy földrajzi köznév vagy éppen névszerkezeti típus megterheltsége egy bizonyos vidékre lehet kifejezetten jellemző. Ez a gondolat pedig egy viszonylag új keletű fogalom, a névjárás terminusnak a felvetését is előtérbe hozza. Munkám során a Hoffmann István által készített helynévtipológiát alkalmaztam, e modell szempontrendszere mentén elemeztem a névanyagot. Az analízis során pedig azt vizsgáltam, hogy az egyes névfunkciók milyen helynévi szerkezetekkel fejeződnek ki.Tétel Szabadon hozzáférhető A gyulai dologház felállítása és működése 1837–1846(2016) Gyurkó, Brigitta; igenA dologház egy büntetés-végrehajtási eszköz, amelyben keveredik a jótékony célú erkölcsnevelés a bűncselekmény megtorlásával. A dologházba utalt, vagy kényszerített ember ellátásban részesült, amelyért egész nap dolgoznia kellett börtönszerű körülmények között. A legjellemzőbb tulajdonsága a kemény munka, a fegyelmezés, a tanítás. A dologház intézménye alappillérként szolgált a modern büntetés-végrehajtásnak. A 19. században a dologházak a börtönök mellett működtek, csökkentve ezzel a költségeiket és hozzájárulva a börtönök kiadásaihoz.Tétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Egyetem végzettjeinek regionális munkaerő-piaci jellemzői(2017) Kiss, Zsuzsanna; Pierog, Anita; igenA felsőoktatási intézmények egyre nagyobb figyelmet fordítanak végzettjeik pályakövetésére. Az egyetemeken működő Diplomás Pályakövetési Rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a Debreceni Egyetem valamennyi karán diplomát szerzettek válaszait elemezzük, aminek segítségével betekintést nyerhetünk munkaerő-piaci helyzetük, karrierjük alakulásába. Tanulmányunkban elsősorban arra keressük a választ, hogy a Debreceni Egyetemen végzett hallgatók megadott adatai alapján mely megyékből érkeznek, a végzés után mely megyékben tudtak elhelyezkedni, mennyi ideig kerestek munkát a végzést követően, mennyi a havi átlag keresetük? Továbbá megvizsgáltuk azt is, hogy van-e szignifikáns különbség a Budapesten, valamint Hajdú-Bihar illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedők átlagos jövedelme között, vagy csak a véletlennek köszönhető a bérkülönbség. A vizsgálati eredmények alapján elmondható a Debreceni Egyetem régiós szerepe a fiatalok szakválasztása során. A legtöbb jelentkező Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből van. A végzést követően a tendencia hasonló. Legtöbben ebben a két megyében helyezkednek el, illetve közel 10% Budapesten. A kereseteket tekintve elmondható, hogy mind megyei, mind kari bontásban a DE végzettjei alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az országos átlag. Ezzel szemben a munkakeresési idő megyei és kari bontásban is jobb, mint az országos átlag. A bérek megyei eltérését elemezve belátható, hogy a Hajdú-Bihar és Borsod, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs megye összehasonlításában nincs szignifikáns különbség. Míg Hajdú-Bihar és Budapest összehasonlításában jelentős eltérés tapasztalható a fizetések között.Tétel Szabadon hozzáférhető A holló és az oroszlán – Bajoni István diplomáciai tevékenysége a 15. század közepén(2016) Prezenszki, Erzsébet; igenJelen tanulmányomban egy olyan főpap diplomáciai tevékenységével foglalkozom, aki a humanista műveltségű magyar követek köréhez tartozott és királyi titkárként teljesített követi megbízásai adalékul szolgálnak Mátyás király itáliai diplomáciai kapcsolatainak feltérképezéséhez. Ugyanis Bajoni István lesz Mátyás és Firenze diplomáciai kapcsolatának a „mozgatórugója”.Tétel Szabadon hozzáférhető Az elitek változása a rendszerváltozástól napjainkig(2017) Orbán, Szabolcs; nemAz elit csoportok tagjainak behatárolása a régmúlt korokban sokkal egyszerűbb volt, mint manapság, ugyanis bizonyos státuszok, státuszszimbólumok és beosztások egyértelműen jelezték azt, hogy ki honnan jön, vagy hova tartozik, ez mára egy nehezebben követhető jelenséggé vált. A tagok nagy része az idők folyamán lehetőleg mindig a háttérbe húzódott, ezzel igyekezett a társadalmi helyzetét, pozícióját tartani, vagyonát védeni. A múltban, ennek az egyik lehetősége az volt, hogy tartva magukat a tradíciókhoz, ahogy mondani szokták „ pénz a pénzzel – vagyon a vagyonnal házasodott ”, így kisebb volt annak az esélye, hogy az örökölt birtokok, címek és az ezekkel járó előnyök elaprózódnak. Azonban időközben megváltoztak az értékek és a szabályok, illetve az azokat diktálók személye is, hiszen Magyarországon több politikai irányzat és számos értékrend váltotta egymást, melyek következtében mind a politikai, mind a gazdasági, mind a szellemi elit változott.Tétel Szabadon hozzáférhető Egy köznemesi család lehetőségei a 14-15. századi Szabolcs megyében(2017) Szakács, János; igenJelen tanulmány célja, hogy ismertessem Szabolcs vármegye igazgatásának sajátosságait, illetve, hogy a köznemesek miért játszanak fontos szerepet a megye működésében. Példákkal igyekszem alátámasztani, hogy a köznemesség maga is rétegezett, mind eredetét, mind pedig vagyoni helyzetét tekintve. Ebből kiindulva próbálom meg alátámasztani azt a feltételezést, hogy létezik társadalmi mobilitás a korszakban, s erre hívom úgymond tükörként segítségül a Kemecsei családot.Tétel Szabadon hozzáférhető Jobbágyból nemes – a Kutacs család történetén keresztül(2016) Kovács-Veres, Tamás Gergely; igenA nemesség történetének vizsgálata és kutatása régi időkre nyúlik vissza. E rend széles talapzatát testesítették meg a címereslevéllel (litterae armales) rendelkező famíliák. A Magyar Királyság területéről nagyjából százezer nemeslevelet ismerünk, többségüket már feldolgozták és publikálták. E nemesi rétegről valamint az oklevelek társadalom- és művészettörténeti értékeinek fontosságáról a közelmúltban is jelentek meg új kutatási eredmények. Az eltelt évszázadok számtalan armálist ítéltek pusztulásra, a fennmaradtak döntő része pedig levéltárakban pihen. Ezek mellett, időről-időre kerülnek elő olyan nemesi levelek, melyek családon belül apáról-fiúra öröklődtek, és ma is magántulajdonban vannak, „ereklyeként” őrizve.Tétel Szabadon hozzáférhető Pród helyneveinek névszociológiai vizsgálata(2016) E. Nagy, Katalin; nemA Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke mellett működő Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport az elmúlt néhány évben központi feladatául tűzte ki tágabb kontextusban a jelenkori magyar helynévkincsnek, szűkebben véve Hajdú-Bihar megye helyneveinek a gyűjtését és kiadványokban, adatbázisokban való közzétételét. A kutatócsoport ezzel a névtudomány egyik alapvető elvárásának tesz eleget, ti. gyarapítja a magyar nyelvterületen készült helynévgyűjtemények sorát, s ezáltal az onomasztikai kutatások általános forrásbázisát. A célkitűzéseknek eleget téve 2015-ben megjelent a Hajdú Bihar megye helynevei sorozat első kötete , mely forrásanyagul szolgált helynév-szociológiai esettanulmányom-hoz. A helynevek gyűjtése és közzététele mellett megítélésem szerint az is fontos szakmai feladatnak számít ugyanis, hogy az időről időre napvilágot látó névtárak anyagát további nyelvészeti vizsgálatoknak is alávessük.Tétel Szabadon hozzáférhető Nagyvárad, mint a Tiszántúl központi szerepkörű városa(2017) Szilágyi, Ferenc; igenNagyvárad a kárpát-medencei városhálózat jelentős, regionális szintű tagja alapításá-tól kezdődően. A korabeli Tiszántúl keleti peremét, a későbbi Partium magterületét tartotta vonzásában, annak regionális központjaként működött. A 900 éves múlttal rendelkező város azonban nem csak az új és a modern korban, de az ezt megelőző történelmi korszakokban is jelentős szereppel bírt az ország térszerkezetében. Törté-nete szorosan összefonódott Bihar vármegye történetével, amelynek katonai, köz-igazgatási, kereskedelmi, egyházi, kulturális tekintetben is központja volt. Ugyanak-kor messze túlsugárzott a történelmi Biharország határain, jelentős vonzóerőt gyako-rolva elsősorban a szomszédos, provinciálisabb vármegyék irányába (Békés, Szil-ágy, Szatmár stb).Tétel Szabadon hozzáférhető Debreceni diákok hollandiai egyetemjárása a kora újkorban(2016) Bozzay, Réka; igen1622 őszén Tilly csapati feldúlták Heidelberget, azt a várost és egyetemet, ahol a 16–17. század fordulóján különösen nagy számban fordultak meg magyarországi protestáns, elsősorban kálvinista diákok. A város eleste első pillantásra talán katonai-politikai eseménynek tűnik, mégis ez a momentum komoly hatással bírt a magyar protestáns peregrináció irányának megváltozására. A hollandiai egyetemek – a 17. század első évtizedeiben Franeker és Leiden – jó szívvel fogadták be a magyar peregrinusokat, nem utolsósorban Szenci Molnár Albert közbenjárásának köszönhetően, aki átélve Heidelberg pusztulását, maga is Hollandiába menekült és barátságot kötött a leideni egyetem vezetőségével, Franekerben pedig Sibrandus Lubbertus (kb. 1555–1625) professzorral, aki 1624-től az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Szenci mindkét város egyetemén igyekezett előkészíteni a magyarok felvételét. Erőfeszítéseit siker koronázta, hiszen 1623-tól kezdve 1795-ig folyamatosan találunk magyarokat a hollandiai egyetemeken – Franekeren és Leidenen kívül még Utrechtben, Groningenben és Harderwijkben – és illusztris iskolákban – Deventerben és Amszterdamban.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »