Régiókutatás Szemle

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 53)
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Az iszlám jog, mint „intercivilizációs projekt” gyökereiről
    (2017) Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; igen
    Tanulmányommal az a célom, hogy bemutassam az iszlám történelmi gazdagságát, toleranciáját, majd lassú átpolitizálását, értelmezésének állami irányítását, mely értelmezések a mai iszlám országok jogrendjének alapjai maradtak, még ha a 19. században egyes részek jelentős reformokon is mentek keresztül. Az iszlám egyes kiragadott tételei különösen 2011. szeptember 11-e óta információáradatként zúdulnak ránk. Mi az iszlám, mi az iszlámizmus? Honnan ered az iszlám? És honnan ered, egyáltalán volt e történelmi előzménye az átpolitizált iszlámnak? Mi az iszlám jog? Egységes jogrendszer, népcsoportok hagyománya, vagy vallása? Egyáltalán elválaszthatóak ezek a meghatározások az iszlám esetében? Munkámban ezekre a kérdésekre keresem a választ elsősorban az iszlám régió közjogtörténetéből a szuverenitás és identitás meghatározások eredetét, kettős természetét és a fogalmak tartalmi változásait vizsgálva. Ezek ismerete nélkül véleményem szerint nem érthető meg az iszlám jogrendszer működése, és a napjainkban aktuális iszlám vagy iszlámizmus problematikája sem. Tanulmányom első részében szeretnék eloszlatni néhány terminológiai zavart. Ezt követően az iszlám szuverenitás és identitás fogalmi meghatározásaival, kettős természetével foglalkozom az Oszmán Birodalom előtt (7–13. század) és a birodalom megalakulása után (1299–1923). Véleményem szerint az iszlám átpolitizálásának folyamata mélyen ebbe a korba nyúlik vissza. Az Oszmán Birodalom felbomlása után kialakult nemzetállamok korának fogalmi változásaira jelen tanulmányban már nem térek ki.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Nagyvárad, mint a Tiszántúl központi szerepkörű városa
    (2017) Szilágyi, Ferenc; igen
    Nagyvárad a kárpát-medencei városhálózat jelentős, regionális szintű tagja alapításá-tól kezdődően. A korabeli Tiszántúl keleti peremét, a későbbi Partium magterületét tartotta vonzásában, annak regionális központjaként működött. A 900 éves múlttal rendelkező város azonban nem csak az új és a modern korban, de az ezt megelőző történelmi korszakokban is jelentős szereppel bírt az ország térszerkezetében. Törté-nete szorosan összefonódott Bihar vármegye történetével, amelynek katonai, köz-igazgatási, kereskedelmi, egyházi, kulturális tekintetben is központja volt. Ugyanak-kor messze túlsugárzott a történelmi Biharország határain, jelentős vonzóerőt gyako-rolva elsősorban a szomszédos, provinciálisabb vármegyék irányába (Békés, Szil-ágy, Szatmár stb).
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    „…ennek utána executor commissariusok nem lesznek” Korrupció Biharban, avagy a megszüntetett adóvégrehajtói hivatal
    (2017) Szálkai, Tamás; nem
    „Szegény contribuens ember sem vármegye, sem militaris, sem földes uraság tisztjeinek semminemű ajándékkal nem tartozik, melyet jól elméjére kell adni…” – írja Baranyi Miklós Bihar vármegye váradi járásának főszolgabírája 1771. januárjában, majd azért hozzáteszi: „egyéb iránt ami Istené Istennek, ami a királyé a királynak, ami a földes úré a földes úrnak kell adni serényen és zugolódás nélkül.” Az idézet rávilágít arra a problémakörre, ami jelen forrásközlés apropóját adja, azaz az adószedés szükségességét és az ehhez kapcsolódó folyamatokban – úgy tűnik időről-időre szükségszerűen újból – előforduló hivatali korrupció témakörét.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Egy köznemesi család lehetőségei a 14-15. századi Szabolcs megyében
    (2017) Szakács, János; igen
    Jelen tanulmány célja, hogy ismertessem Szabolcs vármegye igazgatásának sajátosságait, illetve, hogy a köznemesek miért játszanak fontos szerepet a megye működésében. Példákkal igyekszem alátámasztani, hogy a köznemesség maga is rétegezett, mind eredetét, mind pedig vagyoni helyzetét tekintve. Ebből kiindulva próbálom meg alátámasztani azt a feltételezést, hogy létezik társadalmi mobilitás a korszakban, s erre hívom úgymond tükörként segítségül a Kemecsei családot.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság alakulása a Debreceni Ítélőtábla ítélkezési gyakorlatának tükrében
    (2017) Szabó, Zsanett; igen
    Az alkotmányos szabadság egyik legfőbb követelménye a személyes szabadság, így különösen fontosak azok a törvények, melyek az egyéni szabadság védőbástyáit képezve meghatározzák azon eseteket, és formákat melyek szerint valamely állam-polgár szabadságától ideiglenesen, sőt élethosszig megfosztható. Ezen szabályokat pedig elsősorban a bűnvádi eljárás szabályai alkotják, ugyanis olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeknek bárki - az akaratán kívül is - alárendelve van.