A rohamosan változó világunkban egyre fontosabb szerepe van a növényeknek. Gyógyszerként, élelmiszerként, az oxigén előállítójaként alapvető szerepet töltenek be az emberiség életében, de szemet gyönyörködtető látványként sem utolsók. Elvesztésükkel az emberi élet alapjaiban rengene meg. A természetvédelem feladata nem csak a fajok védelmére kell, hogy kiterjedjen, hanem az élőhelyük védelme elsőrendű prioritást kell, hogy kapjon. A növények helyhez kötöttsége meghatározza a védelmüket, veszélyeztető tényezőik elől nem tudnak „elszaladni”. Ezért mindenképpen nekünk embereknek, természetvédőknek kell gondoskodnunk a védelmükről, túlélésükről. A mozaikos, széttöredezett élőhelyek a legsérülékenyebbek, közöttük génáramlás nehezen vagy egyáltalán nem megy végbe. A vonalas létesítmények, bányák mind-mind egyes fajok megritkulásához, esetleges eltűnéséhez vezethetnek, ami pótolhatatlan veszteséget jelentene az emberiség számára. Az ilyen helyzetben élő fajokat akár egy természeti csapás (villám, természetes tüzek) is megsemmisítheti. Látható, hogy az általam vizsgált mozaikos, speciális mikroklímájú terület, amely szigetként magasodik a táj fölé, milyen veszélyeknek van kitéve. A Gánt-Gránás és környékének természetes növénytakarója sérülékeny. Az adventív fajok gyors, agresszív terjedésével megváltoztathatják a természetes vegetációt. Ennek megakadályozása a természetvédelem egyik kiemelt feladata kell, hogy legyen.