Az őzet intenzíven vadásszák. Ennek ellenére, az elmúlt évtizedekben az alföldi őzállomá-nyokkal való gazdálkodást megalapozó vizsgálatokra nem került sor. Számos a napi vadgaz-dálkodást érintő kérdés megválaszolatlan, vagy a rájuk adott magyarázatok a spekulációk kö-zé sorolhatók, ilyenek például az őz viselkedés-ökológiájával kapcsolatos kérdések, mint a territórium-foglalás, és a területhűség. A területhasználat évszakos változásai, az agancsok nagyságának ismételhetősége stb. Ezekre a jelenségekre az erdei élőhelyeken élő őzek vizsgá-latai alapján nem, vagy csak ellenőrizhetetlen értékű magyarázatok adhatók. Dolgozatomban a megfigyelési adatok a Tarnaörsi Dózsa Vadásztársaság területéből kiemelt 4 területrészére vonatkoznak, foglalkozom a vadgazdálkodási egység területének bemutatásával, az ott talál-ható őzállomány jellemzésével, hasznosításával. A kiemelt négy területrész őzbak trófeáinak elemzését és összefüggéseit a hasznosítással végeztem. Javaslatokat tettem, a területrészeken élő őzállomány minőségének javítására és a társaság hibáira, hogyan tudna a társaság megfe-lelő minőségű és mennyiségű őzgazdálkodást folytatni. Ha a mai gazdasági helyzet pozitívan érintené a vadásztársaságokat nem pedig negatívan, könnyebb dolguk lenne a társaságoknak a fennmaradáshoz. Munkámmal és jelen írásommal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a trófeaminőség alakulásában az őzzel való megfelelő szintű gazdálkodásnak és ez által a hasz-nosításnak is nagy szerepe van. Ezáltal az őzállomány mennyiségében, de főleg minőségében sokkal jobban javítható egy adott vadgazdálkodási egységnél.