A myeloma multiplex a rosszindulatú hematológiai betegségek 10%-ért felelős. A betegség lefolyása jelentős individuális variabilitást mutat, azonban minden betegnél bekövetkezik a relapszus. Az új terápiás protokolloknak köszönhetően az 5 éves túlélésben bekövetkezett jelentős javulás ellenére a betegség továbbra is gyógyíthatatlan. A kezelések célja a betegség kontrollálása, a túlélési idő meghosszabbítása és az életminőség javítása. Dolgozatomban a relapszusba került myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelésében szóba jövő terápiás protokollokat jellemző klinikai tanulmányok eredményeit ismertetem. A jelenlegi farmakoterápiás kezelés alapját az immunmodulánsok, a proteaszóma gátlók és szteoridok hármas kombinációja képezi. Ezeken kívül egyre jobban előtérbe kerülnek a monoklonális antitestek és az epigenetikai szabályozást befolyásoló hiszton deacetiláz gátlók alkalmazása. A legjobb terápiás válasz, a daratumumab nevű monoklonális antitest és a lenalidomid nevű immunmoduláns együttes használatakor figyelhető meg.