A szakdolgozatomban az alapjog-korlátozás tartalmi kérdéseivel foglalkozom, ezen belül az arányossági vizsgálattal, ami az alapjog-korlátozás legnehezebb, legvitatottabb kérdése. Az arányossági vizsgálattal szemben felállított legfőbb kérdés véleményem szerint az, hogy lehet-e találni az Alkotmánybíróság gyakorlatában kiszámítható mércét, van-e egységes mérce az arányossági vizsgálat során. Dolgozatom célja annak bemutatása, hogy az Alkotmánybíróság az arányossági tesztet hogyan alkalmazza illetve, hogy a teszt alkalmazása mennyire változott az Alaptörvény hatályba lépése óta, és ez mennyire különbözik az Emberi Jogok Európai Bíróságának alapjog-korlátozási tesztjétől. Vonható-e párhuzam a két teszt között, vannak-e hasonlóságok közöttük? További kérdésem a témával kapcsolatban, hogy megfigyelhető-e a két korszak között folytonosság, a kodifikáció jelentett-e megszakítást, a korábbi gondolkozásmódot megváltoztatta-e. Fontos problémát jelent az alapjog-korlátozásokkal kapcsolatban, hogy a tesztek alkalmazása kinek a feladata. A már Alaptörvényben szabályozott teszt címzettjei kik? A bíróságoknak milyen feladataik, hatásköreik vannak ezzel kapcsolatban? Az előbb felvetett kérdések vizsgálására dolgozatomat a következőképpen osztottam fel. Elsősorban az arányossági tesztet mutatom be, a vele kapcsolatos kérdéseket, problémákat, majd két esetkört különböztetek meg az érdekek összemérésének kapcsán, az alapjogok ütközését, illetve a nem alapjogok ütközésének esetét. Mindkét esetkörben vizsgálok határozatokat, mind az Alaptörvény hatályba lépése előtti időszakról, mind az az utáni időszakról. Dolgozatomban a tulajdonjog korlátozásának esetét is megvizsgálom, és az ezzel kapcsolatosan az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy döntését is. Ezeket követően pedig a Strasbourgi bíróság arányossági tesztjét mutatom be. Az általam választott határozatokban az Alkotmánybíróság a következő alapjogokat vizsgálják: gyermekek személyiségének integritásához való jog, szülők gyermekeik gondozásához fűződő alapjog, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezéshez való jog, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog, magánszférához való jog, tulajdonhoz való jog. Dolgozatom végén e bevezetésben felállított kérdésekre, a felhasznált irodalomban foglaltak vizsgálásával és az általam választott alkotmánybírósági határozatok elemzésének segítségével vonom le a következtetéseket.