A magyar származású holland diplomata, aki sikeres hollandiai közéleti szereplését követően 1998-ban tért vissza Magyarországra, hivatali ideje alatt - amely egybeesett az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészüléssel - több mint négyszáz naplófeljegyzésben rögzítette benyomásait, élményeit, munkájával kapcsolatos tapasztalatait.E feljegyzések árnyalt képet festenek az ország állapotáról, politikai kultúrájáról, közszereplőiről. Gábor Dzsingisz a kívülálló távolságtartásával, "európai szemmel", de ugyanakkor a hazájához kötődő polgár szemszögéből vetíti nézeteit a hazai viszonyokra. Feljegyzései nem csak az eseménytörténetre koncentrálnak, feltűnnek bennük barátai, művészeti élményei, a családi élet pillanatai. Ezek révén közelebbről is megismerhetjük rokonszenves személyiségét, etikai normarendszerét, ízlését.Kítűnő megfigyelőként irányítja olvasói figyelmét a korszak lassan már feledésbe merülő, de hatásában messzeható eseményeire. A műfajból eredő szubjektivitása sosem megy a hitelesség rovására. S ha olykor kritikusan fogalmaz is, szavaiból kiviláglik jobbító szándéka. Azért dolgozott, s könyvével is azt a célt kívánja szolgálni, hogy Magyarország minden tekintetben találjon vissza a klasszikus értelemben vett európai normákhoz és életformához.