Atipikus munkavégzési formák az Európai Unió szociálpolitikájának kontextusában

Abstract

Szakdolgozatom témájának és címének kiválasztásában több szempontot tartottam szem előtt. Elsődlegesen természetesen azt, hogy mely téma az, ami az érdeklődési körömbe tartozik. Másodsorban pedig, próbáltam olyan témakört választani, amely álláspontom szerint mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról is kevésbé ismert. Ezek szem előtt tartásával esett a választásom az atipikus munkavégzési formákra, ugyanis ezen munkaformák a társadalom valamennyi tagját érint vagy érinthetné, ha részletesebben ismernék szabályozásukat, vagy felismernék ezen munkaformákban rejlő lehetőségeket. Az atipikus munkavégzési formák megjelenését nem napjainkhoz lehet kötni, azonban e gyűjtőfogalom hallatán manapság sem vagyunk teljes egészében tisztában, hogy mit is jelent. A foglalkoztatás, a munka szó hallatán elsődlegesen a tipikus munkaforma jut eszünkben és csak másodlagosan – vagy akkor sem – az atipikus munkavégzési formák, holott ezek nagyban elősegítik az országok gazdasági helyzetének növekedését, így a szociális jólét fenntartását is egyaránt. Dolgozatom kezdetén az Európai Unió Szociálpolitikájának lényegesebb mozzanatait, valamint az „atipikus” szó jelentést ismertettem, mely elengedhetetlen a dolgozatom további értelmezéshez. Ezeken a nyomvonalakon elindulva, Magyarország Munka Törvénykönyvében nevesített egyes atipikus munkaformákon keresztül próbáltam meg szemléltetni az Európai Unió szociálpolitikai intézkedéseinek fontosságát.