A Frankl által alapított logoterápiát és egzisztenciaanalízist a szakirodalom gyakran a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzatként emlegeti. Ez a történeti szempontból kétségtelenül helytálló megállapítás árnyékot vet a logoterápia és az egzisztenciaanalízis igazi, fordulatot jelentő aspektusára, amely a logoterápia filozófiai eljárásában és törekvésében érhető tetten. Frankl logoterápiája ugyanis az előzőleg említett két pszichoterápiás irányzat megfontolásaitól eltérően elsősorban Edmund Husserl, Max Scheler és Martin Heidegger fenomenológiai filozófiája alapján nyeri el egyedi jellegét. Jelen írás éppen ebbe a filozófiai háttérbe enged betekintést.