Hol a határ az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés között? Mi határolja el egymástól a szándékos emberölés bűntettét a halált okozó testi sértés bűntettétől? Milyen tényezők figyelembevételével vizsgálja a bíróság az elkövető tudattartalmát?

Szakdolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, viszont ahhoz, hogy munkám kellően alapos legyen, először egy rövid bevezetést követően tisztázom a témakör olyan alapvető fogalmait, mint az egészség, testi épség, testi sérülés és annak formái, illetve rögzítem az élet védelmének büntetőjogi határait, valamint bemutatom a gyógytartamok fajtáit is. Ezt követően egy rövid jogtörténeti áttekintés keretein belül elhelyezem az élet és testi épség elleni bűncselekményeket a magyar büntetőjog rendszerében, melynek során kitérek az alkotmányos alapokra és a büntetőjogi védelem fontosságára is. A téma szempontjából releváns aspektusból elemzem az életellenes, illetve a testi épség elleni bűncselekmények tényállásait, majd rátérek a dolgozatom érdemi részére: a 3/2013. BJE határozat alapulvételével elméleti és gyakorlati oldalról is vizsgálom az élet és testi épség elleni bűncselekmények elhatárolási kérdéseit, amelyeket jogesetekkel is alátámasztok, színesítek majd. Saját készítésű diagramok segítségével először ábrázolom, 2013 és 2023 között hogyan alakul az élet, testi épség, egészség elleni bűncselekmények aránya az összes regisztrált bűncselekményhez képest, illetve, hogy hogyan oszlik meg az emberölések és a testi sértések száma ugyanezen vizsgált időszakban.