Szakdolgozatom fókuszában az igazságszolgáltatás egy újabb modelljének, a helyreállító igazságszolgáltatásnak a bemutatása áll. Ahhoz, hogy jobban megértsük a resztoratív igazságszolgáltatás mibenlétét, fontosnak tartottam az igazságszolgáltatási rendszerek jellemzőinek rövid ismertetését, nagyobb hangsúlyt fektetve a helyreállítóigazságszolgáltatásra. Ennek a bemutatásán túl igyekszem feltárni azt is, hogy a resztorativitás hogyan jelenik meg a nemzetközi dokumentumokban, és milyen kötelezettséget teremt a részes államok számára.
A dolgozatom központi elemeként foglalkozom a helyreállító igazságszolgáltatásnak a magyar büntetőjogban való megjelenésével. Ennek keretein belül tárgyalom a tevékeny megbánás, mint büntethetőséget megszüntető ok hatályos szabályait, valamint a jogintézményhez szorosan kapcsolódó közvetítői eljárás részletszabályait. Arra szeretnék rávilágítani, hogy miért is jó az, ha a hagyományos büntetések helyett alternatív szankciók, avagy alternatív eljárások kerülnek alkalmazásra, a szabadságvesztésbüntetés helyett. Részletesen elemzem a tevékeny megbánás alkalmazásnak szabályait, illetve azt is, hogy a közvetítői eljáráson keresztül a jogintézmény hogyan járul hozzá az igazságszolgáltatás tehermentesítéséhez és hogyan szolgálja az eljárásban részt vevő valamennyi fél érdekét. Szakdolgozatomban igyekeztem feltárni, hogy hogyan alakul a jogintézmény gyakorlata hazánkban, bemutatom, hogy évről évre hogyan is alakul a közvetítői eljárások száma bűncselekmény típusok szerint elkülönítve, férfi-női elkövetőkre lebontva.