"Sok mindent tanultunk az iskolában, még többet felejtettünk, gombnyomásra láthattunk tőlünk sok ezer kilométerre történő eseményeket, bármilyen információt megtalálunk az interneten, de ami az élethez kellene, azt nem tanultuk meg. Fogalmunk sincs, milyen indulatok, vágyak, remények hajtják a másikat, nem tudjuk, hogyan működik a gyerekünk, mi bántja anyánkat, miért szúrt hátba a barátunk, hogyan gerjed világszerte a gyűlölet, miért hagyott el a kedvesünk, sőt azt sem, mi miért hagytuk el őt. Arra gondoltam, bölcsesség híján a szépirodalom lehet az a szervezőerő, amitől a hangulatok, szenvedélyek, értékek, hitek széttöredezett üvegcserepei egyszer csak ismét összeállnak mozaikképpé."