<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Repdigit sokszögszámok, repdigit középpontos sokszögszámok

dc.contributor.authorVarga, Péter
dc.date.accessioned2026-11-12T14:23:19Z
dc.date.issued2026-02-05
dc.description.abstractAz előadás összefoglalója: A matematikában repdigit számoknak nevezzük azokat az egész számokat, amelyeknek minden számjegye megegyezik. A tízes számrendszerben erre példa a 222, 55555, stb. Ez általános alakban a d((10^k-1)/9) képlettel adható meg, ahol d jelöli az ismétlődő számjegyet, vagyis d az {1, 2, 3,...,9} halmaz eleme, k pedig a számjegyek számát határozza meg, ahol k &gt;0 egész szám. Másrészről az n -edik m -alapú sokszögszámoknak nevezzük az S( m , n )= n (( m − 2) n + 4 − m )/2  képlettel megadható egész számokat ( m &gt;2, n &gt;0 egész számok), amelyek nevüket onnan kapták, hogy az S ( m , n ) által meghatározott értéknek megfelelő számú pontból vagy kavicsból m -alapú szabályos sokszöget lehet kirakni adott módon. Például m =4 esetén a négyzetszámokat kapjuk vissza, amelyek valóban négyzet alakban rendezhetők el ( S (4,1)=1, S (4,2)=4, S (4,3)=9, …). Ehhez hasonlóan az n -edik m -alapú középpontos (centrális) sokszögszám alatt a S cent =( m', n )= m '*(( n ( n +1)/2+1) képlettel megadható  ( m ≥ 0, n ≥ 0 egész számok). A sokszögszámokhoz hasonlóan S cent ( m , n ) azt határozza meg, hogy hány darab pontból (kavicsból) lehetséges adott módon kirakni egy m -alapú szabályos sokszöget. A különbséget a sokszögszámok és a középpontos (centrális) sokszögszámok között az határozza meg, hogy hol kezdjük el kirakni a tekintett szabályos m -szöget. Míg a sokszögszámok esetében az egyik csúcsot vesszük kezdőpontnak, a középpontos sokszögszámoknál ez a folyamat az alakzat középpontjából indul el. Az előadásomban azt vizsgálom, hogy mely sokszögszámok, illetve középpontos sokszögszámok repdigitek is egyben m =8,9,10,11,12, és m'=3,4,5, ... 12  esetben. A problémát diofantikus egyenletekként tudjuk felírni, amelyek a megfelelő átalakítások után elliptikus görbékhez vezetnek, és amelyeknek az egész pontjait keressük Kulcsszavak : Elliptikus görbék, diofantikus egyenletek, számelmélet Köszönetnyilvánítás : Köszönetet szeretnék nyilvánítani Dr. Varga Nórának egyetemi adjunktusnak az Algebra és Számelmélet Tanszékről a témavezetésért, felkészítésért, és fáradhatatlan munkájáért. A Hatvani István Szakkollégiumnak, a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának a támogatásért. Hivatkozások: D. W. Ballew, R. C. Weger: Repdigit Triangular Numbers. Journal of Recreational Mathematics, Vol. 8(2), 1975-76, 96-98. B. Kafle, F. Luca, A. Togbé: Pentagonal and heptagonal repdigits. Annales Mathematicae et Informaticae, 52 (2020), 137-145 R. A. Mollin: Advanced Number Theory with Applications. CRC Press, 2009 Csillag Balázs: Repdigit számok néhány tulajdonsága. Debreceni Egyetem, 2023  hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationDebreceni Szemle, Évf. 34 (2026): Az I. DESZEK konferencia összefoglalói , 8
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.59424/debreceniszemle/2026/34//8
dc.identifier.eissn1588-029X
dc.identifier.issn1218-022X
dc.identifier.jatitleDebr. szle.
dc.identifier.jtitleDebreceni Szemle
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/416737
dc.identifier.volume34
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/szemle/article/view/16608
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerSzerző(k)
dc.subjectElliptikus görbékhu
dc.subjectdiofantikus egyenletekhu
dc.subjectszámelmélethu
dc.titleRepdigit sokszögszámok, repdigit középpontos sokszögszámokhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
PDF
Méret:
488,65 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format