Debreceni szemle (DE-journals)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A folyóirat a DE-journals platformon keresztül jelenik meg és a https://ojs.lib.unideb.hu/szemle címen érhető el.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 320)
Tétel Szabadon hozzáférhető Jegyed van az életre: Pusztai Gábor beszélgetése Nagy Tamás Imrével, a debreceni Neonhal együttes frontemberével(2024-10-26) Pusztai, GáborTétel Szabadon hozzáférhető Babits Mihály Ady-előadása Debrecenben(2024-10-26) Sebők, MelindaA debreceni Ady Társaság 1927. november 27-én, Ady születésének 50. évfordulóján irodalmi esttel ünnepelte névadója emlékét. A debreceni irodalmi élet képviselői leginkább Babits szereplésére számítottak, de meghívták előadónak Juhász Gyulát és Szabó Lőrincet is. Juhász Gyula verssel, Szabó Lőrinc Ady és a magyar ifjúság című előadással emlékezett a költőelődre. Juhász Gyula és Szabó Lőrinc alkotásai ismertek, Babits előadása azonban kézirattöredékekben lappang. A tanulmány a korabeli dokumentumok alapján ad információt az Ady-műsor eseményeiről, majd Babits kézirattöredékekből összeállítható Ady-előadásából idézve rekonstruálja és elemezi a Debrecenben elhangzott ünnepi beszéd szövegét. Babits – máig kiadatlan – debreceni előadásában reflektált az Adyt ért vádakra: elutasította a költő politikai kisajátítását és a szövegtől független ideológiai értelmezését. Ady magyarságát, zsenialitását éppúgy hangsúlyozta, mint lírájának világirodalmi rangját és költői képeinek újszerűségét.Tétel Szabadon hozzáférhető Török vagy nem török… A magyar–török nyelvrokonításról dióhéjban(2024-10-26) Tóth, Diana ViktóriaA magyar–török rokonságeszme százötven éve erősen jelen van a köztudatban. Az uráli és altaji nyelvek rokonsága már a 19. század első felében felvetődött, de igazán az ún. „ugor–török” háború, az anyanyelvünk eredetéről szóló első tudományos jellegű vita során, az 1870-es évektől kezdve terjedt el ez az elmélet, amely hol erősebben, hol kevésbé látványosan, de folyamatosan jelen van a magyarországi közbeszédben. Írásomban egy, a nyelvrokonságra, azon belül is elsősorban a magyar–török hipotézisre vonatkozó kérdőíves felmérés tanulságait ismertetem, de előtte röviden felvázolom a török rokonság hipotézisének mozgatórugóit, bemutatom a magyar–török érintkezések három szintjét, és igyekszem tisztázni az alapfogalmakat.Tétel Szabadon hozzáférhető Szerb Antal (1901-1945) és az angoltanárság dilemmája(2024-10-26) Virágos, Zsolt KálmánBármilyen nagyra is értékelte 1938-ban a szakmai-tudományos közvélemény azt az álláspályázatot, melyet a Debreceni Egyetem Angol Tanszéke az újonnan kialakítandó tanársegédi pozícióra hirdetett meg, az 1930-as évek társadalmi klímájának ismeretében mégsem keltett nagy meglepetést a szóban forgó pályázat sikertelensége. Pedig Szerb Antal mindig is a magyar és a nemzetközi irodalmi kultúra csodagyerekének és egyben ikonikus alakjának számított. Szerb Antal pontos indítékai arra, hogy magyar-angol viszonylatú oktatási segédletet alkossanak meg, összefügghetnek azzal, hogy erősíteni kívánta az elméleti és az alkalmazott nyelvészet ötvözését. Ugyancsak feltehető, hogy a szerzők szerint a Don’t Say. . . But Say egyik elméleti alapvetésének tekinthető az a kijelentésük, hogy ha tudunk idegen nyelven beszélni, legtöbbször egyszerűen lefordítjuk, amit anyanyelvünkön gondolunk elTétel Szabadon hozzáférhető A vallásközi párbeszéd intézményes formái, mint a társadalmi megbékélés eszközei a Közel-Keleten és Észak-Afrikában*(2024-10-26) Szuromi, SzabolcsA vallásközi párbeszéd egyre meghatározóbb szerepet kap a 21. században. Annak ellenére, hogy intézményes kezdetei a 12. századig nyúlnak vissza, mégis a társadalmi, kulturális, vallási és politikai kapcsolatok területén kifejtett hatása leginkább a 20-21. században érzékelhető. Sajátosan igaz ez az ún. „Ábrahám-vallások” viszonyára. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a 2010-es évektől zajló események különösen is hangsúlyossá teszik ezeknek a vallási síkon folytatott eszmecseréknek a jelentőségét.Tétel Szabadon hozzáférhető Van-e alternatívája az elektromos autónak? Hidrogén a múltban, a jelenben és a jövőben(2024-10-26) Lente, GáborMa hazánkban az a fő vélekedés, hogy a közlekedésben eltolódás lesz az akkumulátorokat használó elektromos meghajtás felé. Ugyanakkor a világban ennek alternatívájaként a hidrogén felhasználási lehetőségeit is széles körben vizsgálják, s hosszú távon is életképes technológiákat dolgoztak ki. Az utóbbi időben az valószínűvé vált, hogy a hidrogén energiatárolási lehetőség mellett elsődleges energiaforrássá is válik.Tétel Szabadon hozzáférhető „Ami egynek étek, a másiknak méreg” - gondolatok az ételek okozta adverz reakciókról, intoleranciáról(2024-10-26) Barta, ZsoltA tápcsatorna hatékonyan dolgozza fel az étrendi összetevőket, a legtöbb esetben megakadályozva a kóros immunválaszok vagy más kóros reakciók kialakulását. A nemkívánatos étkezési reakciók előfordulása azonban folyamatosan növekszik. Jelen írás célja rövid áttekintést adni az immun- és nem immun-hátterű reakciókról, hangsúlyozva a két kategória közötti alapvető különbségeket.Tétel Szabadon hozzáférhető Reumatológiai betegségek – több, mint időskori kopás(2024-10-26) Szekanecz, ZoltánA reumatológia a köztudatban általában az időskori kopásos kórképeket ellátó szakmát jelenti. Valójában a reumatológiai betegségek különböző kórállapotok széles tárházát foglalják magukban a gyulladásos ízületi kórképektől (artritiszek) a valóban idősebb korban jelentkező artrózisig és csontritkulásig (oszteoporózis). A reumatológia az egyik leggyorsabban fejlődő orvosi diszciplína.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Meddig maradt meg a magyar identitás Magna Hungáriában?(2025-11-02) Németh, EndreA keleti magyarok kérdésköre a magyar tudományosság egy alig kutatott területe. Sokáig az a nézet volt a meghatározó, hogy Magna Hungáriában csak egy magyar töredék maradt. Ez a vélemény jól illeszkedett jelenlegi ismereteinkhez. Hiszen a Kárpát-medencében a honfoglaló magyar törzsszövetség egy évszázadokig sikeres, a mai napig létező államiság alapjait rakta le. Az Urál-vidéki magyarokról viszont utoljára Julianus barát hozott hírt a mongol támadás előestéjén. A legújabb kutatások szerint azonban több magyar maradt Magna Hungáriában, mint korábban gondoltuk, és a magyar identitás túlélhette a mongol hódítást. A video elérhetősége: https://www.youtube.com/watch?v=l70uyt_ZW6YTétel Szabadon hozzáférhető Nyelvészet és genetika: az uráli nyelvészet eredményei interdiszciplináris kontextusban(2025-11-02) Szeverényi, SándorAz írás rövid elvi-elméleti bevezető után, amely kitér nyelv és beszélő viszonyára, annak kutathatóságára és modellezhetőségére, a közelmúlt uráli őshaza rekonstrukcióit mutatja be. Ezek után tárgyalja az archeonyelvészet archeogenetikával kiegészített újabb irányait a legfrissebb szakirodalomból válogatva. Konklúzióként megfogalmazza, hogy az archeonyelvészet modelleket és forgatókönyveket képes megalkotni, ezek a forgatókönyvek pedig sokkal életszerűbbek, mint a korábbi évtizedek elvei és módszertani alapjai szerint megalkotott modellek. Az uráli nyelvészet eredményei nem mondanak ellent a régészet és az archeogenetika eredményeinek, sőt párhuzamba állíthatók velük.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető A magyar gyümölcs új utakon Dr. Csihon Ádám (szerk.): Gyümölcstermesztési ismeretek(2025-05-27) Surányi, DezsőTétel Szabadon hozzáférhető II. Archeogenetikai konferencia Debrecenben(2025-11-02) Maticsák, SándorTétel Szabadon hozzáférhető E számunk szerzői(2025-05-27)Tétel Szabadon hozzáférhető Egy évfordulós kiadvány margójára(2025-11-02) Győri L., JánosA kétszáz esztendővel ezelőtt született író és Debrecen kapcsolatáról máig Zsigmond Ferenc száz esztendővel ezelőtt elmondott és nyomtatásban is megjelent akadémiai székfoglaló beszéde nyújtja a legalaposabb elemzést. A tanulmány szerzője, a Zsigmond-kötet idei reprint kiadásának szerkesztője elsősorban Jókainak a magyar református műveltséghez, ezen belül is kiemelten Debrecenhez és Kollégiumához fűződő kötődésének kulcselemeit veszi számba. Hangsúlyozza, hogy Jókai írói tekintélyének, Debrecennel szemben tanúsított megértésének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a városnak a 19. század elején zajló országos irodalmi vitákban megtépázott szellemi tekintélye a 19–20. század fordulójára újra helyreállt. A záró fejezet Zsigmond Ferenc debreceni gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár irodalmi munkásságát érinti, kiemelve a Jókai-recepcióban vállalt meghatározó szerepét.Tétel Szabadon hozzáférhető Népek és törzsek a Kárpát-medencében Y-kromoszóma eredmények a vaskortól a honfoglalásig(2025-11-02) Fehér, TiborAz archeogenetikai Y-kromoszóma adatok alkalmasak annak feltérképezésére, hogy a történelmi és prehistorikus korokban objektíven mérhető kapcsolatot (vagy annak hiányát) tárjunk fel az egykori népességek között, illetve a ma élő népességekkel, amelyből az etnikai identitásukra és általuk beszélt nyelvekre is megalapozott feltételezésekkel élhetünk. A vaskori Dunántúl genetikai adatai megerősítik a kelta hódítást, míg az Alföld déli részén a mai Dél-Balkáni népességek szarmatákkal való keveredését feltételezhetjük. A hun és avar északkelet-ázsiai elitek három azonosított nemzetségéből kettő megtalálható a mai székelységben, azonban a zsuanzsuan elitcsoport kihalt. A középső és késő avar korszak a korábbi elemek egymás mellett élését mutatja egy számszerű trák jellegű genetikai dominancia mellett. A település- és temetőszervezet alapvetően patriarchális. Az eleve nagyon változatos, többféle genetikai eredetű honfoglaló csoportok erre a sokszínűségre telepedtek rá, így a magyar nyelv számszerű kisebbségből nemzetformálóvá válását lingua franca egységesítő hatással magyarázhatjuk, amit a politikai hatalom centralizációja és az államalapítás kívánt meg.