Kutatásom fő célja két miskolci szakgimnázium 9. évfolyam, sportedző szakos és informatika szakos tanulók fittségi állapotának összehasonlítása volt. Célom volt továbbá a rendszeresen sport tevékenységet végző és az inaktívabb életet élő diákok egészségi, fittségi állapotának, valamint iskolai teljesítményének a feltárása, a különbözőségek azonosítása. Kvalitatív adatgyűjtési módszer alapján, keresztmetszeti vizsgálat során a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT: a magyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittségmérési módszere) segítségével dokumentumelemzést végeztem. Csoportprofil alapján kivonatot készítettem az osztály szociális helyzetéről, valamint egészségnevelő óra keretében felmértem a tanulók szabadidős tevékenységeit. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy a sportosztály fizikai állóképessége optimálisabb az informatika szakos osztály fizikai állóképességétől valamint, hogy a sportosztály tápláltsági állapotának, testzsír értékeinek az aránya az egészségzónában magasabb, mint az informatika szakos osztály tanulóié. A vizsgálatomból kiderült, hogy a fittebb tanulók iskolai teljesítményei jobbak, mint a kevésbé fitt tanulóké, ezt az eltérést ugyan nem sikerült ugyan statisztikailag megbízható mértékben igazolni, ugyanakkor azt gondolom, hogy a sportolás olyan értékkel bír, amelyek segítségével a tanulók jobban teljesítenek az élet más területein is. Az egészséges életmód és rendszeres sportolás a megelőzés legjobb formája és a hosszú élet titka, amelyet szakdolgozatom eredményei is alátámasztottak. Leendő egészségügyi tanárként bízom benne, hogy a testnevelőkkel együttműködve nevelhetünk egészségesebb, minden szempontból edzettebb, a jövő kihívásaira válaszolni tudó ifjúságot.