Egy gyönyörű rovar, mely évekig fejlődik a víz alatt csak azért, hogy egy napon pár röpke órára a felszínre jusson, s millió társával együtt elvarázsolja a folyót - majd elpusztuljon. Egy kérészfajról van szó, a tiszavirágról. A valaha egész Európában elterjedt csodálatos faj mára már szinte kizárólag Magyarországon él. Három esztendeig az emberi szem elől rejtve, a folyó medrében fejlődnek lárvaként, sötét járataikban. Aztán egy nyári napon, mintegy varázsütésre, milliónyi rovar lepi el a vízfelszínt. Az egész évben oly békés, nyugalmat árasztó folyó ünneplőbe öltözik. A víz szinte forr a kérészek tömegétől és az őket támadó halak csapkodó úszóitól. A levegő pedig megtelik zizegő szárnyak millióival. A tiszavirágok kéjes révülete azonban mindössze pár röpke, mulandó óráig tarthat, mely elteltével kábultan, magatehetetlenül hullanak vissza a Tisza ölébe. A nemrég még bölcsőként otthont adó folyó koporsóként zárja magába bódult gyermekeit. A víz újra csendes, nyugodtan hömpölyög tovább. A káprázatos előadás egy év múlva ismét megtekinthető. Ám akkor is csak 2-3 napig.