This article introduces and evaluates the judgment of the International Court of Justice (ICJ) regarding the case concerning certain activities carried out by Nicaragua in the Border Area (Costa Rica v. Nicaragua) proceedings joined with construction of a road in Costa Rica along the San Juan River (Nicaragua v. Costa Rica) from an environmental point of view. The case was one of the latest environmental related affairs before the ICJ and the Hungarian literature had been looking forward with great expectation regarding the Court’s award. The conclusion of this essay is that in spite of the nature of the dispute, the symmetry of the conflict and the constant need for the improvement of the general international environmental law, the ICJ missed the opportunity to develop international environmental customary law and the case will stay in the shadow of the ICJ’s previous judgement on Pulp Mills on the River Uruguay.

A hágai Nemzetközi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2015. december 16-án hozta meg ítéletét a Nicaragua által határ menti területeken végzett bizonyos tevékenységek (Costa Rica v. Nicaragua) és a San Juan folyó mellett épülő út ügyében (Nicaragua v. Costa Rica). Az eset egyike volt a napjainkban az ENSZ bírói fóruma előtt folyó környezetvédelmi vonatkozású jogvitáknak. A szakirodalomban nagy várakozásokkal tekintettek rá, kíváncsiak voltak arra, hogy a hágai testület az Uruguay folyón épített papírmalom, illetve az antarktiszi bálnavadászat ügyében hozott ítéletek után, a peres felek által előterjesztett, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben hogyan foglal állást. Az alábbiakban én is az ítélet azon részeinek a bemutatására és értékelésére helyezem a hangsúlyt, amelyek a környezetvédelemhez kapcsolhatók. A tanulmány első három pontjában az ügy alapjául szolgáló tényeket, a pertörténetet, a jogi érvelés menetét és a konkrét döntéseket ismertetem, míg az ítélettel kapcsolatos meglátásaimat a jogi érvelés kritikájában, illetve az ügy jelentőségével kapcsolatos részben fogalmazom meg.