A címben szereplő „szenzoros” téma feldolgozásának kiindulópontja a tanulás, a tanulási folyamata, annak sikeressége, sikertelensége. Mitől sikeres az egyik gyerek, felnőtt a tanulásban és különböző helyzetekben? Miért él át kudarcot a másik, miközben ő is vágyik a tudásra, arra, hogy kompetensnek érezze magát a különböző események és tevékenységek közben, vágyik a környezete, a kortársai elismerésére? A különböző helyzetekben mindig születik rá válasz: Lusta. Figyelmetlen. Nem érdekli. Tudja, csak… . Rám hasonlít, én sem voltam jó ebben. stb. Azonban a magyarázat sokkal összetettebb, és még inkább a „háttérben” lejátszódó folyamtokkal magyarázható. Mielőtt sorra vennénk az ezeket a komplex folyamatokat alkotó és működtető összetevőknek néhány speciális típusát, érdemes tisztázni, itt, a Bevezetőben néhány olyan fogalmat (érzékelés, észlelés, tanulás, pszichikus funkciók, adottságok, képességek), amelyeket minden pedagógus a képzése legelején megismert, a mindennapokban azonban nem tartjuk szem előtt, hogy a munkánk során a fogalmak által nevesített jelenségekkel, folyamatokkal „dolgozunk, a feladatunk ezek fejlesztése.