Population processes in a Przewalski’s horse herd in the Hortobagy National Park
| dc.contributor.advisor | Barta , Zoltán | |
| dc.contributor.author | Kerekes, Viola | |
| dc.contributor.department | Juhász-Nagy Pál doktori iskola | hu |
| dc.contributor.submitterdep | Természettudományi és Technológiai Kar | |
| dc.date.accessioned | 2024-10-17T07:42:37Z | |
| dc.date.available | 2024-10-17T07:42:37Z | |
| dc.date.created | 2024 | |
| dc.date.defended | 2024-12-10 | |
| dc.description.abstract | Összefoglaló Jelen doktori disszertációban a Hortobágyon élő Przewalski lovakkal (Equus ferus przewalskii) kapcsolatos tanulmányaimat ismertetem. A faj őse a prehisztorikus vadló, mely az ember előretörésével fokozatosan eltűnt Európából majd Ázsia nagy részéről is. 1881-ben Nyikolaj Przewalski kapitány Mongólia és Kína határvidékén megfigyelt és leírt egy vadló populációt. A faj a zord időjárási körülmények, a katonai tevékenységek és az elfogó expedíciók hatására eltűnt a vadonból, az utolsó egyedet 1969-ben látták. Az állatkertnek és a nemzetközi összefogásnak köszönhetően a faj fennmaradt, és szaporodásnak indult, majd lehetővé vált visszatelepítésük az eredeti élőhelyükre. 1985-ben Kínába, majd 1992 Mongóliába vittek egyedeket állatkertekből. Később európai területekre (Ukrajna, Magyarország, Franciaország) is telepítettek lovakat. Jelenleg mintegy 2500-3000 példány él a világon, ezek összesen 12 egyed leszármazottjai. A Hortobágyi Nemzeti Park vezetősége 1997-ben döntött úgy, hogy egy olyan területet alakít ki, ahol nagytestű legelő állatok élnek „félvad” körülmények között minimális ember beavatkozás mellett. Ezért Przewalski lovakat és rekonstruált őstulkokat telepítettek be a 3000 hektáros, villanypásztorral körbekerített, un. Pentezug területre. A Hortobágyi Nemzeti Parkban (más területekhez hasonlóan) a lovak hárem csapatokban élnek, ahol egy hárem csődör védelmezi a csapatot és hozzá évekig hűséges kancák és csikóik élnek együtt. Az ún. agglegény csapatban fiatal mének vagy kiöregedett hárem csődörök verődnek össze. A fiatal egyedek mindig elhagyják a csapatot: a kancák egy másik, nem közel rokon mén által vezetett csoporthoz csatlakoznak, a mének pedig az agglegényekhez. A lovakat egyedileg ismerjük fel csoportbeli hovatartozásuk és egyedi bélyegeik alapján Ezen felül a lovakból vett biopszia minta genetikai elemzésével a szülők személye biztosan beazonosítható. A doktori értekezésemben a Przewalski ló populációjának különböző szociális és demográfiai változásait vizsgáltam, a több évtizeden át gyűjtött adatbázis alapján. Abban bíztunk, hogy az átfogó tanulmányok elehetővé teszik a populációra ható folyamatok jobb megértését és támpontot adhatnak az állomány kezelésében nemcsak itt Hortobágyon, hanem a világ más tájain is. A négy tanulmányban konkrét céljaim a következők voltak: 1. Az első tanulmányban a pentezugi populáció szociális és demográfiai változásait követtük nyomon. Megvizsgáltuk, hogy az emberi és nem emberi eredetű jelenségek hogyan befolyásolják a populáció növekedését, és meghatároztuk, hogyan változtak az alapvető genetikai jellemzők populációs szinten. 2. A második a tanulmányban célunk az volt, hogy meghatározzuk a Przewalski lovak élőhelyhasználatának, aktivitásának és kondíciójának különbségét két különböző időszakban, amikor a nagytestű fűevők egyedsűrűsége jelentősen eltérő volt. 3. A harmadik a tanulmányban célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a csikózás arányát és a kancák kondícióját a változó időjárás és az egyedsűrűség összefüggésében. 4. A negyedik tanulmányban megvizsgáljuk, hogyan tükrözi a finom léptékű mozgás a szociális struktúrát ebben a Przewalski ló populációban. A tanulmányokból származó eredmények alapján megállapítottuk, hogy a pentezugi vadló populációra mind a szociális mind a környezeti faktorok hatással voltak. A lovak száma dinamikusan növekedett 1997 után és az eleinte elkülönült hárem csapatok egy nagy ménest alkotva mozogtak. A mozgási mintázatok tükrözték az állatok szociális viszonyait és a ménesen belül ez alapján jól elkülöníthetőek voltak a hárem és agglegény csapatok. Az állomány növekedésének megfékezésére 2013-ban kezdődött a területen a mesterséges termékenység-szabályozás a Porcine zona pellucida (PZP) alkalmazásával. Az egyedszám növekedésével párhuzamosan csökkent a PZP-vel nem kezelt kancák ellési rátája és az első ellés 3 éves korról 4-5 évesre tolódott. A nagyobb állatlétszám hatására megváltozott az lovak területhasználata és kondíciójuk is csökkent. Bizonyos időjárási jelenségek kombinálódása (például hideg tél, kevés őszi csapadék a kancák első évében vagy ellés előtt), az tovább csökkenthette az ellési rátát. 2018-ban az elhullás jelentősen megnövekedett a korábbi évekhez képest az extrém hideg tavasz, az előző aszályos évek, és a nagy állatlétszám (lovak és marhák) miatt. Azóta a lovak populációja újra növekedésnek indult, de igyekszünk az eddigi tudást felhasználni az állomány növekedésének visszafogására. A kutatómunkák során a lovak demográfiával, szociális viselkedésével kapcsolatban három általános megfigyelést tettünk. (1) A vadon tartott nagytestű fűevők állományának szabályozása adaptív emberi beavatkozást igényel. (2) A lovak szociális viselkedését és az állomány demográfiai jellemzőit számos belső és külső tényező együttesen határozza meg. (3) A lovak egyedi felismerése nagyon hatékony és hasznos eszköz mind az állomány szabályozásban mind a kutatásban. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a kutatásaink hozzájárultak a Przewalski lovak demográfiájának és szociális viszonyainak jobb megértéséhez, továbbá a nagytestű fűevőekkel történő területkezelés hatékonyságának növeléséhez. Summary in English In this doctoral dissertation, I present my studies related to the Przewalski's horses (Equus ferus przewalskii) living in the Hortobágy. The species' ancestor is the prehistoric wild horse, which gradually disappeared from Europe and most of Asia due to human expansion. In 1881, Captain Nikolai Przewalski observed and described a wild horse population along the border of Mongolia and China. Due to harsh weather conditions, military activities, and capture expeditions, the species vanished from the wild, with the last sighting occurring in 1969. Thanks to zoos and international cooperation, the species survived and began to reproduce, allowing for its reintroduction into its original habitat. In 1985, individuals were taken to China, and in 1992 to Mongolia from zoos. Later, horses were also introduced to European regions (Ukraine, Hungary and France). Currently, about 2,500–3,000 individuals exist worldwide, all descendants of 12 individuals. In 1997, the management of the Hortobágy National Park decided to create an area where large grazing animals could live under "semi-wild" conditions with minimal human intervention. As a result, Przewalski’s horses and reconstructed aurochs were introduced to the 3,000-hectare, electric-fenced area called Pentezug. In the Hortobágy National Park (as in other areas), the horses live in harem groups, where a harem stallion protects the group, and mares and their foals live together, remaining loyal to the stallion for years. In the so-called bachelor groups, young stallions or former harem stallions band together. Young individuals always leave the group: mares join another group led by an unrelated stallion, and stallions join the bachelors. We recognize the horses individually based on their group affiliation and unique markings. Additionally, by performing genetic analysis on biopsy samples taken from the horses, the identity of the parents can be reliably determined. In my doctoral dissertation, I examined various social and demographic changes within the Przewalski horse population, based on a database collected over several decades. We hoped that the comprehensive studies would enable a better understanding of the processes affecting the population and provide guidance for managing the herd not only here in Hortobágy but also in other parts of the world. In the four studies, my specific objectives were as follows: 1. In the first study, we tracked the social and demographic changes of the Pentezug population. We examined how human and non-human factors influenced population growth and identified how basic genetic characteristics changed at the population level. 2. In the second study, our goal was to determine the differences in habitat use, activity, and condition of the Przewalski horses during two different periods when the density of large grazers varied significantly. 3. In the third study, our aim was to investigate the foaling rate and the condition of the mares in relation to changing weather patterns and population density. 4. In the fourth study, we examined how fine-scale movements reflect the social structure in this Przewalski horse population. Based on the results of the studies, we determined that both social and environmental factors affected the Pentezug wild horse population. The number of horses increased dynamically after 1997, and initially distinct harem groups began to move as one large herd. Movement patterns reflected the social relationships among the animals, and within the herd, the harem and bachelor groups were clearly distinguishable. To control the population's growth, artificial fertility regulation began in 2013 with the application of Porcine zona pellucida (PZP). As the population grew, the foaling rate of mares not treated with PZP decreased, and the age of first foaling shifted from 3 years to 4–5 years. The increase in the number of animals also affected the horses' land use, and their condition declined. Certain weather phenomena (such as a cold winter or low autumn rainfall during a mare's first year or before foaling) further reduced the foaling rate. In 2018, mortality increased significantly compared to previous years due to an exceptionally cold spring, previous drought years, and the high animal density (horses and cattle). Since then, the horse population has started to grow again, but we are striving to use the knowledge gained to curb the population's growth. During our research, we made three general observations regarding the demography and the social behavior of the horses. (1) The regulation of large grazing herbivore populations in the absence of predators requires adaptive human intervention. (2) The social behavior of the horses and the demographic characteristics of the population are influenced by a combination of internal and external factors. (3) Individual recognition of the horses is an effective and useful tool for both population management and research. In conclusion, our research has contributed to a better understanding of the demography and social relationships of Przewalski’s horses and has enhanced the effectiveness of managing areas with large grazing herbivores. | |
| dc.format.extent | 53 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/381223 | |
| dc.language.iso | en | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.subject | vadló / wild horse, populáció / population, demográfia / demography, szociális viselkedés / social behavior | |
| dc.subject.sciencefield | Természettudományok | hu |
| dc.title | Population processes in a Przewalski’s horse herd in the Hortobagy National Park | |
| dc.title.translated | Przewalski lovak populációs folyamatai a Hortobágyi Nemzeti Parkban |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 3 (Összesen 3)
Nincs kép
- Név:
- tezis_kerekes_final_2024okt16.pdf
- Méret:
- 962.06 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
Nincs kép
- Név:
- Kerekes_Viola_PhD_2024_final_version.pdf
- Méret:
- 18.23 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Doktori disszertáció
Nincs kép
- Név:
- Kerekes_Viola_meghívó.docx.pdf
- Méret:
- 627.07 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Meghívó doktori értekezés nyilvános vitájára
Engedélyek köteg
1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
- Név:
- license.txt
- Méret:
- 1.93 KB
- Formátum:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Leírás: