A necrotizáló enterocolitis a koraszülöttekben leggyakrabban előforduló gastrointestinalis, életet veszélyeztető sürgősségi kórkép. A klinikai kép igen változatos, a tünetek súlyossága széles skálán mozog. A diagnózis a klinikai tünetek, laboreltérések és a radiológiai jelek alapján történik. A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézet Neonatológiai Tanszékén és a Gyermekgyógyászati Intézet Neonatológiai és Gyermek Idegsebészeti Osztályán előforduló necrotizáló enterocolitises és spontán intestinális perforatióban megbetegedett koraszülöttek adatait a Vermont Oxford Network (VON) alapján dolgoztam fel, 2011 és 2013 között. Azokat az 1500 g alatti születési súlyú koraszülötteket vizsgáltam (12 fő), akik NEC-re vonatkozó klinikai és radiológiai tünetei megfeleltek a VON feltételeinek, illetve a SIP diagnosztikai kritériumainak. A leggyakrabban megfigyelhető tünetek a haspuffadás és az epés gyomorreziduum voltak. Laboreltéréseket illetően a CRP emelkedés jelentkezett leggyakrabban, szintén sok esetben előfordult thrombocytopenia és laktát acidózis. A különböző helyekről vett tenyésztési minták eredményei megfeleltek a NEC pathogenesisében feltételezetten szerepet játszó kórokozóknak. Centrumunkban ritkábban fordul elő necrotizáló enterocolitis, viszont a NEC-ben szenvedő koraszülöttek esetében gyakrabban döntünk sebészeti beavatkozás mellett, ezen szubpopuláció mortalitása magasabb, a kedvező teljes koraszülött és NEC mortalitás ellenére.