Nagy műhelymunkámban az észlelt stressz és a kiégés közötti összefüggéseket, demográfiai tényezőkkel való kapcsolatát, a jellemző megküzdési módokat vizsgáltam az idősellátásban dolgozók körében. Először ezeknek a jelenségeknek az elméleti hátterét vázoltam, majd a hazai és külföldi tanulmányokat és kutatásom eredményeit ismertettem. Összegezve vizsgálatom eredményeit az idősellátásban dolgozók körében, a szakirodalmi tanulmányokkal összhangban a munkahelyi stressz kapcsolatban van a kiégés megjelenésével, kialakulásukban nagy szerepet játszik a magasabb leterheltség, azaz a munkával töltött idő és az ellátottak száma. Vizsgálati eredményeim rávilágítottak arra is, hogy a kiégés kialakulásában, megelőzésében meghatározó szerepe van a hatékony megküzdésnek, a család és barátok által kapott társas támasznak. A problémafókuszú megküzdési stratégiák ezen belül is a kognitív átsrukturálás hatékonyabb megküzdési módnak bizonyul a kiégéssel szemben, az érzelemfókuszú megküzdési módok alkalmazása - különösen a feszültségredukció - viszont növeli a kiégés megjelenésének valószínűségét. A fizikai aktivitás, sport, mozgás, természetjárás jótékony hatással van testi-lelki egészségünkre és eredményeim azt mutatják, hogy kiváló eszközök lehetnek a kiégés megelőzésében és kezelésében is.