Kutatásom középpontjában a fenntartható egészségturizmus állt, amelyet a Hajdú-Bihar vármegyei termálfürdők példáján keresztül vizsgáltam. A fenntartható egészségturizmus ötvözi a gyógyfürdők egészségmegőrző és rekreációs funkcióit a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság alapelveivel. Magyarország – különösen Hajdú-Bihar vármegye – gazdag termálvízforrásokban, így e terület ideális terepet biztosít a fenntartható fejlődés vizsgálatához. A fenntarthatóság három pillére közül a környezeti szempontok megkövetelik a víz- és energiafogyasztás mérséklését, a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a termálvíz felelős kitermelését és újrahasznosítását. A modern technológiák, mint a geotermikus energia, segíthetnek a fürdők ökológiai lábnyomának csökkentésében. Gazdasági szempontból a hosszú távú működőképesség és versenyképesség érdekében fontos a szolgáltatások diverzifikálása, a gyógy-, wellness- és rekreációs turizmus ötvözése, valamint a szezonális ingadozások csökkentése egész éves programokkal. A helyi gazdaság erősítése érdekében előnyös a rövid ellátási láncok alkalmazása és a helyi vállalkozások bevonása. A társadalmi fenntarthatóság lényege a helyi lakosság érdekeinek figyelembevétele. A fürdők nemcsak a turistáknak, hanem a helyieknek is közösségi, egészségmegőrző terekként szolgálhatnak. A helyi munkaerő foglalkoztatása és a képzési lehetőségek bővítése hozzájárulhat a társadalmi egyenlőséghez és a térség fejlődéséhez. Összességében a fenntartható egészségturizmus megvalósítása stratégiai tervezést és innovációt igényel, de hosszú távon olyan fejlődési irányt jelent, amely védi a természeti erőforrásokat, erősíti a gazdaságot és támogatja a közösségi jólétet.