A globalizáció és az Európai Unió bővítése révén egyre nagyobb szerepet kapott a határon átnyúló munkaerő mobilitás, amely különösen a munkaerő-kölcsönzés területén vált jelentőssé Magyarországon. A munkaerő-kölcsönzés során egy munkáltató (kölcsönző cég) a munkavállalókat más munkáltatóknál alkalmazza, így biztosítva a munkaerő rugalmas elosztását és a piaci igények gyors kielégítését. Míg az EU-s munkavállalók esetében az ilyen típusú foglalkoztatás viszonylag egyszerű, a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalása különösen szigorúbb szabályozás alá esik, mivel munkavállalási engedéllyel és tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük. Mivel Magyarországon a munkaerőpiacon egyre több szektort és iparágat érint a külföldi munkaerő alkalmazása, az egyre növekvő hazai munkaerőhiány miatt kiemelten fontos megérteni, hogyan alakultak ki a jogi és adminisztratív keretek a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan. E szakdolgozat célja, hogy bemutassa a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés magyarországi gyakorlatát, különös figyelmet fordítva a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó szabályozásra. A téma választása azonban nemcsak a munkaerőpiaci trendek és jogi szabályozások figyelemmel kísérésére szolgál, hanem segít abban is, hogy jobban megértsük, hogyan érinti a munkaerő-kölcsönzés a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási lehetőségeit, valamint milyen hatással van (/lehet) ez Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci helyzetére.