A méhészet a mezőgazdasághoz szorosan kötődő termelési ágazat. A méhtartás nagy gazdasági jelentőséggel bír egyrészt a növények beporzása, másrészt a méhészeti termékek termelése révén. A méhészet közvetlen hasznához sorolható a méz, a lépesméz, a viasz, a virágpor, a propolisz, a méhpempő, a méhméreg, a méhanya, a méhraj és a méhcsalád. A méhészet közvetett haszna az aktív pihenés és az ökológiai egyensúly fenntartása. A rovarmegporzást igénylő növények 80 %- nak a megporzását a háziméhek végzik, melynek gazdasági jelentősége a méztermelés hasznának 15- 20- szorosát is elérheti. A méhészeti termékek felhasználási területei nagyon széleskörűek, a táplálkozástól a kozmetikumok készítésén keresztül a gyógyászatig. Mivel a méhcsaládok központja a méhanya, ezért bármely eljárás, amellyel jobb minőségű anyát tudunk előállítani, fontos szerepet játszik a tenyésztésben. A méhanya és a dolgozók ugyanolyan kromoszómaállománnyal rendelkeznek. Fejlődésbeli különbségüket az eltérő táplálásuk okozza. Ez a tény teszi lehetővé, hogy a lerakott petékből anyákat nevelhessünk a méhekkel. Anyaneveléskor többféle módszer közül válogathatunk. Anyát lehet nevelni természetesen, valamint irányítottan. A természetes anyanevelés közé tartozik a rajzás és a csendes anyaváltás. Irányított anyanevelésnél alkalmazhatunk petés anyanevelést, valamint álcaáthelyezéses anyanevelést.