A szakdolgozat feldolgozza a kísérleti területen optimálisnak meghatározott tápanyagszinten termesztett kukorica terméseredményeinek és beltartalmi paramétereinek változását öntözés és bikultúrás vetésváltási agrotechnika alkalmazása mellett. A kísérlet 3 különböző csapadékellátottságú évjárat eredményeiből tevődik össze 2017 (átlagosan csapadékos), 2018 (átlagosnál csapadékosabb), 2019 (átlagosnál kevésbé csapadékos). Az évjárathatás kiküszöbölése érdekében megtörtént az átlagolt eredmények feldolgozása. A terméseredmények növelése öntözéssel, a csapadékkal átlagosan ellátott évjáratban nem valósult meg. Az öntözés termésnövelő hatása megfigyelhető az aszályos, az átlagosnál csapadékosabb évjáratban. Az eredmények alapján évjárattól független adatokból a termésnövelő hatás figyelhető meg. A termésnövekedés mértéke évjárattól függetlenül 2,5 %-os növekedést mutatott az öntözetlen terméseredmények átlagához képest. A vetésváltás termésnövelő hatása minden évjáratban és évjárattól függően markánsan érvényesült. Száraz évjáratban kiemelkedően magas terménynövelő hatás mutatkozott a kísérletben, amely meghaladta a 30 %-ot. Az évjárat független eredmények alapján a termésszint 13 %-os növekedést mutat a bikultúra használata mellett. A legmagasabb terméseredmények kivétel nélkül, minden esetben az öntözött bikultúrában termesztett kukorica kísérletekben mutatkoztak. A beltartalmi paraméterek szintjét az évjáratok nagymértékben meghatározták. A kísérleti beavatkozásokkal a termény összetételének alacsony mértékű módosítása és javítása megtörtént. Az öntözéses kezelés csekély mértékben befolyásolja a takarmány fehérjeszintjét és keményítőtartalmát. Vetésváltás hatására az összesített tápanyagtartalom (fehérje+keményítő) szintje közel azonos értéken maradt. Az eredmények alapján megfigyelhető a termény összetételének változása. Bikultúrában az összes kísérlet alatt, a fehérjeszint arányainak növekedése volt megfigyelhető. A keményítőtartalom csekély mértékben változott a vetésváltás alkalmazása során.