One of the most spectacular changes to the Hungarian employment system in recent years is that many former civil servants (‘közalkalmazott’) have lost their status and come under the scope of the Labour Code or have been subject to newly created status laws. As the Act on Civil Servants (‘Kjt.’) applies now only a few groups of civil servants,  having been emptied out by successive reforms, it is not surprising that the future existence of the Act and of the autonomous status of civil servants is being called into question. But what factors have led to the gradual, and in recent years accelerating, decline of the Kjt.? Is the 'disappearance' of civil servants the result of internal processes that rationally follow from the development of the law, or is it the result of independent economic and political considerations? What was the original role of the Kjt. in the system of employment relationships and how can its ‘emptying’ be understood in an international and historical context? The study argues that this process is not an inevitable consequence of legal doctrinal developments, but rather the result of legislative efforts to abolish the uniform legal status of human service providers. Hungarian legislation is no exception to the neoliberal and neo-Weberian trends, while the comparative advantages previously enjoyed by civil servants are eroding and the regulation is becoming highly fragmented.

A foglalkoztatási rendszer egyik leglátványosabb változásaként az utóbbi években számos korábbi közalkalmazott státuszát elvesztve vagy a versenyszférát jellemző munkaviszonyba, vagy pedig újonnan alkotott jogállási törvények hatálya alá került. Az egymást követő reformokkal kiürülő Kjt. hatálya alá így már csak néhány foglalkoztatotti csoport tartozik, nem meglepő tehát a törvény és az önálló közalkalmazotti jogállás jövőbeli létjogosultságának megkérdőjeleződése. De milyen tényezők vezettek a Kjt. fokozatos, majd az utóbbi években felgyorsuló hatályvesztéséhez? A közalkalmazottak „eltűnése” a jogfejlődésből racionálisan következő belső folyamatok vagy ettől független gazdasági-politikai megfontolások eredménye? Milyen szerepet töltött be eredetileg a Kjt. a foglalkoztatási jogviszonyok rendszerében, és hogyan értelmezhető a hatálykiürülés nemzetközi és történeti kontextusban? A tanulmány szerint e folyamat nem a jogdogmatikai fejlődés elkerülhetetlen következménye, hanem sokkal inkább eredménye a humán-közszolgáltatásnyújtók egységes jogállásának felszámolására irányuló jogalkotói törekvésnek. A magyar szabályozás sem kivétel ily módon a neoliberális és a neoweberiánus trendek alól, miközben erodálódnak a közalkalmazottakat korábban megillető komparatív előnyök, a szabályozás pedig rendkívül széttöredezetté válik.