A szakdolgozatomban a magyarországi anime és manga szubkulturális jelenségéről írtam. Legfőképpen arra voltam kíváncsi, hogy mennyire szubkultúra a klasszikus értelemben az anime és manga kedvelők közössége, vagy pedig egy másik fogalomhoz kapcsolódik, ami a neo-törzsiség. A célkitűzésemhez még hozzákapcsolódott az animéhez kapcsolódó sztereotípiák megítélése az interjúalanyaim által. Továbbá, hogy megismertessem az animéket és a mangákat olyanokkal is, akik eddig még nem hallottak róluk. A szakdolgozatomban a szubkultúra és a hozzá kapcsolt fogalmak megvizsgálása és megismertetése után, a neo-törzsiség jelentését is tanulmányoztam. Mivel szorosan kapcsolódik a szakdolgozatomhoz az animék és a mangák történelmi háttere és általános ismertetése, ezért a szakdolgozatomban ezekre is részletesebben kitértem. Az interjú vázlat alapján felvettem az interjúkat és azokat a Hodkinson által létrehozott négy dimenzióval elemeztem. Következtetésül azt kaptam, hogy inkább a neo-törzsiségi elemek voltak hangsúlyosak az elemzés során, mégis tartalmaz ugyanúgy szubkultúra jegyeket is.