Az esport fogyasztás értékdimenzióinak és részvételi mintázatainak strukturális modellje

Abstract

A modern sport és az esport lényegi aspektusainak konstellációjában az üzleti logika érvényesítése alapvető jelentőséggel bír. Ebben az értelmezési keretben a sport és az esport egyaránt olyan piacorientált rendszerekként jelennek meg, amelyek működésének stabilitása a keresleti oldal dinamikájától függ. A fogyasztók nem pusztán passzív befogadói a sportélményeknek, hanem aktív résztvevői az értékteremtési folyamatoknak, így a kereslet szerkezete és a fogyasztói magatartás mintázatai stratégiai jelentőséggel bírnak. A fogyasztói preferenciák, élményfeldolgozási mechanizmusok és részvételi formák közvetlen hatást gyakorolnak az ágazat fenntarthatóságára, mivel ezek határozzák meg a bevételi modellek működését és a piaci szereplők alkalmazkodási lehetőségeit. Ebből következően a sportgazdasági és esport-specifikus folyamatok megértése nem választható el a fogyasztói érték és az elköteleződés vizsgálatától. Ezen gondolatmenet mentén doktori értekezésem elméleti és módszertani alapját a szolgáltatásdomináns logikára épülő, fogyasztóorientált megközelítés képezte. A szolgáltatásdomináns logika értelmében az érték nem előre meghatározott outputként jelenik meg, hanem a fogyasztók és szolgáltatók közötti interakciók során, használat közben realizálódik. Ez a megközelítés különösen releváns az esport kontextusában, ahol a fogyasztók aktív részvétele az élmény létrejöttének alapvető feltétele. Kutatásom célja ennek megfelelően a hazai esportfogyasztás értékalapú megértése volt, amely során a hangsúly a fogyasztói élmény szubjektív dimenzióin, valamint az elköteleződés kialakulását meghatározó tényezők feltárásán volt. A vizsgálat középpontjában azok az észlelt és tapasztalati folyamatok álltak, amelyek a részvétel során létrejövő értéket közvetítik, és hosszabb távon a fogyasztói magatartás stabilizálásához vezetnek. Az általam kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az esportfogyasztás elköteleződése alapvetően élmény- és értékalapú jelenség. A kötődés nem a részvétel intenzitásának közvetlen következménye, hanem a fogyasztói élmények szubjektív értelmezésén keresztül jön létre. Ez a felismerés összhangban áll az élményalapú fogyasztás és a szolgáltatásdomináns logika alapfeltevéseivel, amelyek az értéket a használat során létrejövő tapasztalatokban ragadják meg. Az esport ebben az értelemben nem redukálható pusztán játéktevékenységre, hanem olyan komplex kulturális és élményalapú jelenségként értelmezhető, amelynek megértése a fogyasztói élmények és jelentésképzési folyamatok elemzésén keresztül válik lehetővé. A fogyasztó pedig ebben a folyamatban nem passzív befogadó, hanem az értékteremtés aktív alakítója, aki saját élményein keresztül formálja a kötődést és annak tartalmát. Within the constellation of the essential characteristics of modern sport and esports, the application of business logic is of fundamental importance. From this perspective, both sport and esports can be conceptualized as market-oriented systems whose stability is inherently dependent on the dynamics of the demand side. Consumers are not merely passive recipients of sport-related experiences but active participants in value creation processes; consequently, the structure of demand and patterns of consumer behavior assume strategic significance. Consumer preferences, experience-processing mechanisms, and forms of participation exert a direct influence on the sustainability of the sector, as they shape the functioning of revenue models and the adaptive capacity of market actors. Accordingly, the understanding of sport economic and esports-specific processes cannot be separated from the examination of consumer value and commitment. Building on this line of reasoning, the theoretical and methodological foundation of my doctoral dissertation was grounded in a consumer-oriented approach based on service-dominant logic. Within this framework, value is not understood as a predefined output but rather as something that is realized through interactions between consumers and providers, in use. This perspective is particularly relevant in the context of esports, where active consumer participation is a fundamental condition for the emergence of the experience itself. Accordingly, the aim of my research was to develop a value-based understanding of esports consumption in Hungary, with a particular focus on the subjective dimensions of consumer experience and the factors influencing the formation of commitment. The analysis centered on the perceptual and experiential processes through which value is constructed during participation and which, in the long term, contribute to the stabilization of consumer behavior. Based on the results, it can be concluded that commitment in esports consumption is fundamentally experience- and value-driven. Attachment does not arise directly from participation intensity, but through the subjective interpretation of consumer experiences. This insight is consistent with the core assumptions of experiential consumption and service-dominant logic, which conceptualize value as emerging in use. In this sense, esports cannot be reduced to mere gameplay activity, but should be understood as a complex cultural and experiential phenomenon, the comprehension of which requires the analysis of consumer experiences and meaning-making processes. Within this process, the consumer is not a passive recipient, but an active co-creator of value, shaping attachment through their own experiences.