A sorbanállás egy olyan jelenség, mellyel mai modern életünkben nap, mint nap találkozunk. Ez történhet akár egy szupermarket pénztáránál, akár az Internetre való csatlakozásunkkor. Maga a sorbanállás jelensége akkor szokott előállni, amikor egy elosztott központnak nagy számú igényt vagy vendéget kell kiszolgálnia. A sorbanállási elmélet bemutatja az ilyen központoktól elvárt kiszolgálás elméleti hátterét és megadja, hogy egy meghatározott kiszolgálási szint elérésének érdekében, hogyan kell megterveznünk egy ilyen központot. A sorbanállási elméletről először egy dán mérnök, A. K. Erlang írt 1909-ben. Erlang munkássága nagyon meghatározó ezen a területen. Azóta nagyon sok mérnök és matematikus is foglalkozott a valószínűségszámítási háttérrel. A sorbanállási elmélet egy kiforrott tudománnyá vált, eredményeit és módszereit sikerrel alkalmazzák többek között a megbízhatóságelméletben, számítástudományban és az operációkutatásban. Jelenleg is dinamikusan fejlődik, számos cikk, dolgozat jelenik meg és nemzetközi konferenciákat tartanak a témában. A sorbanállási elmélet eredményeit a gyakorlatban is nagyon sok helyen lehet alkalmazni,azonban előfordulhat, hogy a vizsgált rendszerek mérete és/vagy bonyolultsága miatt a számítások nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt lennének elvégezhetőek számítógépes támogatás nélkül. Ez a dolgozat ilyen, sorbanállási elméleti problémákat és modelleket vizsgáló és megoldó szoftvereket mutat be. Ugyan a szofverek bemutatásához nincs szükség a sorbanállási elmélet részletes matematikai tárgyalására, mégis kikerülhetetlen bizonyos alapvető elnevezések és összefüggések ismerete. Az első fejezetben nagy vonalakban, a részletekbe nem bocsátkozva tárgyalásra kerültek ezek az alapvetések. A további fejezetekben pedig bemutatásra kerülnek az említett szoftverek. Közülük kettő futtatásához szükség van a Microsoft Office programcsomag Microsoft Excel nevű programjára. A harmadik pedig egy önálló, Microsoft Windows platformra írt alkalmazás.