Az információs társadalom térnyerésével a kereskedelmi szokások is változásnak indultak. A kezdeti szkeptikus hozzáállást - mely szerint az internet az ördög műve - a 21. század vége felé már felváltotta azon kényelemes életmód szülte igény, hogy a termékek és szolgáltatások az otthon melegéből kerüljenek megrendelésre és használatra. Az internete használata során az embert tömegével érik a csalogató, kivételes ajánlatokat tartalmazó reklámok is, melyek a fogyasztók döntését befolyásolhatják. Mindez természetesen a tájékozatlan fogyasztók tekintetében rengeteg veszélyt jelenthet, amennyiben nincs mögötte az állam(ok) által, a vállalkozók, szolgáltatókkal szemben lefektetett magatartási szabályok, jogszabályi keretek, melyek féket jelentenek a fogyasztók kihasználása, megtévesztése tekintetében. Mindezek a fogyasztóvédelem részét képezik. A témaválasztást nagyban befolyásolta, hogy annak megírásának idején az egész világot súlytó egészségügyi veszélyhelyzet alakult ki. Ekkor vált a kínai Vuhan városából kiinduló COVID-9 elnevezésű koronavírusból világjárvány, úgynevezett pandémia. Valószínűleg nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen változásokat hozott és folyamatában hoz is a gazdasági életre, így a kereskedelmi szokásokra is. A vállalatok túlnyomó része átállt a majdhogynem kizárólag távollévők, üzlethelyiségen kívül, összegezve az információs társadalom nyújtotta eszközökkel való szerződéskötésre, termékek értékesítésére, kiszállítására, valamint szolgáltatások nyújtására, és azok reklámozására. Mindez magával hozhatja a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen voltának erősödését és a preventív célok erősebb, messzemenő érvényre juttatását.
Dolgozatom megírásakor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának fejtegetését tűztem ki célul. Arra kívántam választ kapni, hogy a fogyasztókat milyen jogok illetik meg az információs társadalom alapján nyújtott szolgáltatások kapcsán és ezek miként függenek össze a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával. Az első fejezetben általánosságban, történeti kialakulása alapján kerül bemutatásra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések, majd a hazai szabályozás kerül bemutatásra. Ezt követően bemutatom az információs társadalommal összefüggő szerződések – így a távollévők közötti szerződések- és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közötti összefüggéseket. Rendelkezek a fogyasztókat megillető jogi garanciákról a távollévők közötti szerződések megkötése kapcsán, mely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kivédéseként szolgálnak, szolgálhatnak. Dolgozatom záróakkordjaként a Gazdasági Versenyhivatal kerül bemutatásra fogyasztóvédelmi szempontból. Külön figyelmet szenteltem a GVH tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára, mely a webes felületek kapcsán kerül egyre jobban előtérbe.