Az erdő, mint ökológiai ’létező’, materiális és szimbolikus értelemben véve egyaránt civilizáció – teremtő hatással bírt az európai kultúrában, és e funkcióját napjainkban is betölti. Szakdolgozatom célja kettős; egyrészt bemutatom az erdei környezet természet – és gazdaságtörténeti átalakulásának jelentősebb állomásait, másrészt pedig az erdő – szimbolika és a kulturális változások közötti összefüggéseket szeretném feltárni. Alapvető tézisem szerint a koraközépkorban megsokasodó erdőirtások következtében, kialakult egyfajta ambivalens viszony az európai ember és az erdei környezet között, mely alapvető problémaként realizálódik a gazdasági, a társadalmi életben, továbbá szimbolikus jelentésénél fogva meghatározta az európai civilizáció kulturális fejlődésének irányvonalát. Továbbá, az ökológiai környezet nagymértékű átalakítása közvetlenül befolyásolta az európai társadalom és kultúra természethez, egymáshoz, és végső soron az egyénnek önmagához való viszonyát.